A szolid és szerény reggeli után néhány órával sikerült szerénynek nem mondható menüt elfogyasztani, valami feleslegesen körülményes, kéretlenül "all you can eat" rendszerben, azaz mi csak be akartunk dobni valamit ebédre, mire egy hatalmas pultról felemeltek nagy fémtetőket és alatta gőzölgő ételekből lehetett kedvünkre fogyasztani, előtte salátabárból szintén amennyit csak belénk fért, gyakorlatilag alig tudtuk hazavonszolni magunkat és minden rendes időben induló visszajáratot lekéstünk. Nem baj egy órát sikeresen a napon üldögélve töltöttem és megint csak sokperces néma csendben emlékeztem meg arról, hogy a mi teraszunkon jeleneg 5 perc erejéig sincsen direkt napsütés, mintha csak így tervezték volna. Na de jön majd az április addig számolom a perceket és a medenceméretű teraszon akár körbe-körbe is lehet rohangálni (napon), mivel máshol nem nagyon tudok. Itt a környéken nem tudok-merek-akarok futni szántóföldek lopott ösvényein reggelenként, testvérek között is -5 fokban. Igen ez van. Persze kabátot csakazértsem hordok, elvégre Spanyolország ez.
A fenti és lenti képek egyébként mai abszurd túránk velejárója Vicben az egyik kávézó (az egyetlen internet café) falán található képzőművészeti alkotások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése