2009. február 22., vasárnap

karneválok ideje ismét

Annyira soha nem lehet rossz fej és elfoglalt egyik kávézó személyzete sem, hogy amikor karnevál van ne öltözzön be vagy cigányasszonynak, vagy halálváró grufftie-nak, ha pedig férfi az illető, akkor természetesen nőnek. Február 21-én itt beköszönt a tavasz, ha akar, ha nem. Tavaly még a hajnali mínuszfokok recsegését törte meg a domboldalban magukat felküzdő gyereksereg karneváli zaja, idén már 15 fokos napsütésnek örvendhetünk az utóbbi napokban: ez egy ilyen vidék. Úgyhogy megint csináltam gyomorforgató tavaszi virágfotókat.

autóút alulnézetben Palau-saverdera bejárat

"és az óriásból negyed órára törpe lett..."

2009. február 17., kedd

Budapest sokáig

Kalandos egy hónap után vagyok. Nem elég, hogy intenzív baráti látogatásból egyből a barcelonai történelmi viharba csöppentünk, mely emberi áldozatokat is szedett sajnos és még szerencsénk volt, hogy nem mi voltunk azok, de utána még a Bread and Butter után súlyos hazavezetési trauma is ért éjszaka 11-kor készültem kiverekedni magam Barcelonából előtte pedig elkövettem azt a hibát, hogy hulla fáradtan megittam egy kávét. Na ebből az állapotból azért előbb-utóbb lenyugodtam, de akkor is kemény volt a következő 2 és fél óra.

Szóval innen pedig már tényleg vezetett az út haza Budapestre, ahol a tervezett 2 hét helyett majdnem egy hónapot maradtunk munka ügyben. Tegnap viszont visszatértünk ismét, állítólag újabb történelmi hidegeket hagytunk ki (szerencsére) és az emiatt 10 fokosra lehűlt házunk is lakhatóvá vált egy napja. Sőt ismét volán mögé ültem és "szintet léptem" ismét, jobban vezettem mint valaha, mármint én úgy érzem. A visszatérés estéje nem volt zökkenőmentes, lévén este fél 8-kor elmegy a messzeségbe az utolsó buszunk és tekintve, hogy mi este fél 8 után 5 perccel érkeztünk be az állomásra jöhettünk taxival, akinek annyit fizettünk, mintha oda-vissza megjártuk volna Barcelonát mármint szűklátókörűen csakis a költségeket tekintve.
Budapesti élményeimről annyit, hogy találtam egy zseniális éttermet (Olimpia). Honlapjuk nincs, dehát az minek ugye ott a Google megírják, amit kell. A helyen megtaláluk a varázslatot, amit nagyon ritkán.

Találtam egy elviselhető kávézót leszámítva a kiszolgáló nyűgös banyát, aki fennhangon beszélt a piteválasztékról meg mindenről mindenkinek, mintha a hatodikra kiabálna fel folyamatosan és egy idő után mindig megkérdezte bármit kértem, hogy "elvitelre???". Nem.

képaláírás: "Elnézééést! csak a főnök úr engedélyével lehet fotózni! (Balzac Café)"
Fő témámtól a vendéglátástól (miért azt nem tudom) nem elrugaszkodva: találtam jópár kellemetlen helyet, dehát ez mindenhol előfordul, ebből legjelentősebb az Okay Italia, meg az amúgy nagyon előnyös kinézetű Kávézó a Victor Hugo utcában, ahol 2 hetes muffint adtak nekünk a kávé mellé, majd egy szó (pl. "elnézést") nélkül, nagy lendülettel a kukába vágták az összes többivel együtt (igen, szóvátettem bár le lettem állítva szigorúan).

Ezen kívül kifogtunk plusz 10 fokot is, meg havat is szóval változatos időjárást, de még így sem fáztam tizedannyit sem, mint itt tudok a jégverem házunkban (de csak télen!!). Meg voltam luxus szállóban, de ott munka miatt úgyhogy erről természetesen csak szuperlatívuszokban tudnék beszélni.
épp a 7-es buszra vártam fél órája mikor megihletett a látvány

homokfújás

startra készen

víz