2009. december 30., szerda

távozás napsütésben

Jelenleg állítólag ismét -8 fok van Stockholmban, nekem szerencsém volt a +3 fokos barátságos idővel. Tegnap visszatértem Budapestre, amit annak köszönhettem, hogy hatalmas biztonsági ráhagyásokkal kimentem a stockholmi reptérre. Vakító napsütésben távoztam Svédországból és folyamatos naplementében utaztam 2 órán át a szörnyűséges wizzair járatával. Az utolsó napon is váratlan napsütés aranyozta be a várost, még ezeket fotóztam:

2009. december 27., vasárnap

inspiráció


Reggeltől az emberek türelmetlen sorokban várták, hogy betolulhassanak végre a boltokba és a 70 %-os akciókat kihasználva felvásárolhassák a sok - számukra valószínüleg teljességgel szükségtelen - holmit. Én is elterveztem, hogy megnézek egy bizonyos boltot és megint velem volt az erő, mert minden zárva volt (és csak 11-kor nyitott), egyedül ez a bolt volt nyitva az egész Biblioteksgatan-on, ami az egyik bevásárlóutca. A neve egyébként urbanoutfitters és tele van érdekes, amúgy alapvetően teljesen felesleges, de mégis ötletes cuccokkal, igazán jókkal, vettem pl. design könyveket is durván leárazva, hiszen végülis szakmába vág ugye. Utána továbbmentem egyenesen a Modern Museet-be, amit 1998-ban építettek és a Skeppsholmen szigeten található. Viszonylag nehezen találtam meg, csak mentem a fejem után, makacsul előre míg megkerültem az egész szigetet, csakazértsem csapódtam a tömeghez, de legalább kellemeset sétáltam (hm). Utána magát a kiállítást is nehezen találtam meg, valahogy nem volt egyértelmű, ráadásul Dalí üldöz engem, mert itt is volt egy hatalmas Dalí kiállítás, egyébként elég színvonalas, az emberek pedig tolongtak itt is, hogy láthassák. Előtte viszont az állandó kiállításon inspirálódhattam és konfrontálódhattam a teremőrökkel, mivel sunyin lefotóztam egy képet, ami nagyon megfogott:
Peter Tillberg festménye.

Ezután újdonsült ismerősnőmmel találkoztam megint és thai kajáldába mentünk, ahol enyhén odakozmált ízű ételt ehettem lelkesedéssel, utána pedig megnéztük a luxus shopokat és kreatív kirakataikat.
Most pedig égő arccal (biztos megint a hideg vagy a szél, elvégre 7-8 órát friss stockholmi levegőn voltam) itt virítok a vaksötétben, nem baj mindjárt lehet aludni.

Mai látvány:
induláskor
a bolhapiac itt is korán kezdett
ők mentik éppen az emberiséget a jégtábla becsapódásoktól
csak a szokásos kávézás
egy kis ismerős kókuszgolyóval, hogy jobban csússzon
útban a múzeum felé
Dalí mindenhol ott van
kezdődik az újévi hangulat is

múzeumozó közönséga múzeum közelében, itt fogtam gyanút, hogy jó helyen járok
hát igen, ahol még a metró aluljáró is így néz ki

2009. december 26., szombat

Stockholm - harmadik nap

room with a view

Ma gazdag programokat kínáltam magamnak, először is újdonsült ismerőseimmel elmentem egy bensőséges szertartásra. Mivel reggel kiragasztották az árusok a 70 % sale szalagokat a kirakatok nagy részére, a svédek tömegével rohanták meg a boltokat, úgyhogy nem volt könnyű az utcán mászkálni, a hóbuckák mellett még az embereket is kerülgetni kellett, az a bizonyos vízszintes típusú hóval kevert eső pedig továbbra is az arcomba zuhogott. Elmentem a Strindberg múzeumba makacsul, ami egy ház negyedik emeletén található, elég furcsa, de végülis érdekes volt megtekinteni az ágyát, az íróasztalát (már amennyiben az volt az), illetve a köré szervezett kiállítást, lehetett volna 15 koronáért műanyag strindberges tollat is venni.

August Strindberg múzeum
Ezután az óváros felé gyalog haladva szemtanúja lehettem, hogy tényleg van némi hasonlóság Velence és Stockholm között.


Majd megérkeztünk a Nobel múzeumba, ahol pedig ismét magyar vonatkozások tömege: Nobel-díjas magyarok képei, oklevelei, majd egy éppen ottlétünkkor kezdődő Budapest c. kisfilm:

a múzeummal szembenA parlament és a királyi palota közelében fotózkodó társaság.

Itt pedig ilyen grillázsos mandulát árulnak, vettünk is.
Reggeli induláskor, pingvinjelmezben vonulva, jeges hópelyheket nyelve erre vettem először elő a fényképezőgépet:

Pedig továbbra sincs hideg, kb. +3 fok.

2009. december 25., péntek

snålla låmna gårna

Ma csak úgy nekivágtam, beöltözve, mint egy pingvin sokréteg ruhába, de mivel délutánra körülbelül +3 fok lett, az egész úgy, ahogy van rám is melegedett, azonban ezzel egyidőben olyan jellegű hó esett, ami minden irányból az ember arcába esik akármerre megy. Ezzel a szép mondattal nyitnám első világosban töltött stockholmi napom beszámolóját. Szóval a lényeg, hogy a rossz nyelvek bármit mondanak igenis már fél 9-kor világos volt és aztán pont ugyanúgy is maradt egészen 3-ig, jó nap az nem volt, de fehér ég igen. Tehát elindultam és ismét nagyszerű napot töltöttem el, ja és a reggeli is nagyon jó volt. Mivel nagyrészt minden zárva volt alapvetően a várost tudtam nézni, sokat gyalogolni, valamint megnéztem a nyílt színen található Skanzen múzeumot, amelyet 1891-ben alapítottak és kb. 150 különböző korokból származó épület, svéd parasztházak, svéd állatvilág, akvárium is található benne. Miközben igyekeztem úgy vonulni, hogy a plusz fokokban olvadó gyilkos 1 méteres jégcsapok ne szeljenek ketté, folyamatosan koncentráltam, hogy a fejemet és különböző testrészeimet megfelelő hőmérsékleten tartsam, ez egyébként komoly koordinációt és odafigyelést igényelt, de most már megtanultam az északiak fejével gondolkodva kötögetni a kapucni zsinórokat, kombinálni a sapkát, sálat, kesztyűt, mikor melyiket.

barcelona tapas bar - what else?
bevásárlóutca, nem akármilyen

ez egy kirakatkomplexumnak csak egy darabja, teljes őrület volt
a vidra (?) éppen tengericsillagot horgászik
útban a Skanzen felé
életveszélyes jégcsapok
az állatkert felé
skanzen vidéki vásárimitáció, csokibódé
meleg italok, levesek fogyasztása

azért a fakerítés kreatív designja figyelemreméltó
(sejtek praktikus okokat is, de a női agyam nem tudja kikombinálni mi az)
fåboden (egyszerű: fabódék...)
Gyilkos jégcsapok II.
errefelé lábtörlőnek használják a fenyőfát
üvegfújás bemutató