visszatérés

Túléltük, visszaértünk. A pénteki út és stressz fáradalmait ki kell még hevernem, ami megfejelődött azzal, hogy azóta nincs itthon internetünk. Átszámítva kb. 50.000 Ft-ot fizetünk havonta az internetért, ami meglehetősen extrém ár az európai viszonylatokhoz képest. Ja és nincs más alternatíva szóval nem azon a naív, utópisztikus módon működik a dolog, hogy ha nem vagyunk elégedettek a szolgáltatóval akkor keresünk másikat, neehem, szó sincs ilyesmi lehetőségről.

Egyébként itt az eddiginél még durvább virágba borult minden ezt kívánom szemléltetni, kénytelen voltam illusztrációnak ezt a fotót használni, ez van. A nemrég született szomszédos macskák közben megnőttek és kimerészkedtek vadászni, viszont a fecskék meg újabban rászoktak, hogy az ebédlőnk plafonján lévő propelleren körhintáznak, hát nagyon örülök neki. Első reggel pluszban még bejöttek a szobába megnézni, hogy most akkor tényleg visszajöttünk-e.

Az idő jó 10 fokot hűlt mikor megérkeztünk, késő este pedig hatalmas vihar és felhőszakadás köszöntött, erre kérem senki ne mondjon és ne is gondoljon semmit.

Már csak két nap és megnyílik a palau-i uszoda, tegnap reggel meglestem a készülődést, egy sortos ember unottan locsolta a hipót a szélén, hát nem tudom lehet, hogy pár napot még várok a nyitás után. Mellette pedig bepofátlankodok a sportpályára, ahol lehet majd monoton köröket futni, de ha összejön mégsem futószalagra leszek kényszerítve, ahol a saját tükörképemet bámulhatom fél órán keresztül, azért mindennek van határa...