Habár nem tudom mennyire igazi január ez, és engem is fáraszt, hogy az ablakból látható tájkép variációkkal terhelem folyamatosan a kedves olvasóimat, mint mindig, amikor nem nagyon fotóztam semmi érdemlegeset mostanában, hiszen folyton a köd és a napsütés morbid egyvelege tükröződik az ablakokon: egyrészt a természet gúnyolódik velünk és kilátásba helyezi a tavaszt, 8 fok van, mindeközben az orrunkig se látunk és a távoli ködben karnevál zaja üti meg a fülünket. Felsejlik bennem a kis katalán falu, ahol laktam, ahol egy februári zord reggelen a kis csapat elindult az utca végén és követelte mindenki a napsütést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése