piac Provence-ban, Apt

Az apt-i piacról egészen véletlenül szereztem tudomást, a szállásunknál Roussillonban volt kiírva a recepciónál, úgyhogy egyértelmű volt a következő program.

A piac nagyon jó volt, de itt se merném a tipikus provence-i szót használni, mert erősen hasonlított katalán piacélményeimhez. Százféle kolbász és sajt, szappanok megszámlálhatatlan mennyiségben és választékban, esetleg ami más volt azok a levendulaárusok, akik meglepő áron (drágán) 4,50 EUR-ért adtak egy csokor levendulát, miközben ott hevernek a dombok/hegyek tetején a zsíros levendulamezők. Csakazértse loptam onnan, de nem is vettem. Egy helyen találtam egy nappal a levendulaünnep előtt 2,50-ért is az már talán normálisabb. Még amit eltérőnek ítéltem meg, hogy nagyon erős a kóstoltatás erőltetése, tényleg mindent meg kell kóstolnia az embernek különben belédtömik, de nem volt ezzel semmi baj, nagyon élveztem, amit én kóstoltam az olívaolajoktól a 3-4 féle sajton keresztül a paradicsom és pestokrémekig nagyon finom volt minden.

ezt meg ott felvettem:

Avignon

Avignon hangulatát ugye a vasárnap reggeli tétlen mászkálással, sikertelen kávézással majd kötelező programként a Pápai Palota megtekintésével igyekeztem befogadni. A palota kívülről lenyűgöző, belülről is impozáns, ennél már csak az a lenyűgözőbb, ahogy az embert a végén áttuszkolják egy vinotékán és betódítják a palota shopjába, ahol szörnyű szuvenyírek között kell átverekednie magát, hogy végül levegőt vegyen a kijáratnál. Ezután az Avignoni híd következett volna, de sajnáltam kiadni pénzt arra, hogy egy háromnegyed hídra felmenjek, ezért csak messziről csodáltam meg. Utána pedig a legeslegjobb helyre sikerült beülni kajálni, egy rendkívül érdekes koncepciójú étterembe, ahol gyakorlatilag az ötvenes évek francia ételeit szolgálták fel, ötvenes évekbeli francia környezetben. Zseniális volt, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy megtaláltam, vagy csak fogékonnyá váltam a bizarr helyek felfedezésére és kedvelésére.

színház bejárat

körhinta

Pápai Palota belülről

sur le pont d'Avignon

Ginette et Marcel Resturant
(részletes kifejtés hamarosan)

egy pillanatfelvétel az esti körhintaélményről:

Provence-i kiruccanas

Valamikor a tavasz folyamán kipattant a fejemből és elhatároztam, hogy el szeretnék menni Franciaország provence-i területére hamarosan. Most úgy tűnik sikerült megvalósítani.

Keményen megdolgozva az ittlétért autóval jöttünk, így legalább megélhető volt a távolság, nemcsak úgy fel és le a repülőről fél óra itt és ott, 2 óra alatt körbeszeljük a földet, persze aztán a tudat pedig nem győzi követni.
Idefelé Olaszországban csak sok kávé erejéig áltunk meg, de önmagában ütős volt az első olasz kávé élménye, amint szétáradt bennem.

A Kávé (Olaszország)

Ezután pedig szinte meg sem álltunk Roussillon-ig az első kis szuperfaluig, ahol megszálltunk. Ez már kőkemény Provence, azért én olyanokat nem szívesen írok le, hogy "tipikus provence-i", mert szerintem ilyen nincs, csak, ha a látványhoz egy kiterjedt, hatalmas levendulamező tartozik, tekintve, hogy Catalunya északi részén 300 kis falut láttam már, ami igen erősen hasonlít ezekhez a "tipikus provence-i" falvakhoz, nem dőlök be ilyen kis hangulati, turisztikai túlzásoknak.

első pillantás Gordes (Franciaország, Provence)

Ettől függetlenül például a szállás példátlanul aranyos és szép volt és ilyen jellegű szállást valóban nem nagyon lát az ember Franciaországon kívül. Az vacsora tekintetében szkeptikus voltam, de sikerült abból is csodálatosat fogyasztani, persze a pincér kellően öntudatos és flegma volt, ott volt az, hogy na becsüld meg magad, hogy itt ehetsz vagy ha valami nem tetszik lehet menni máshová, dehát ez már csak így megy itt.
Ez egyébként nem is baj, amíg csodálatos ételeket tesznek elém.

Következő napon megnéztük a helyiek nevezetességét az Okker-ösvényt, ami néhány jó nagy sziklatömb okker színekben pompázva, meg ilyen sárga homok van köztük, amit nem nagyon lehet érteni mit keres ott, gyanakvó, rosszindulatú emberek azt gondolhatnák, hogy odahordták mesterségesen, hogy a falu egyediségét és hírnevét megadják, ezeket ugye sose tudjuk/tudhatjuk meg.
Ezt az okker homokot egyébként festékanyagként használják például házakra, ruhára is akár.

Okker ösvény (Roussillon, Provence, Franciaország)

Az okker kaland után még megnéztünk rengeteg kis provence-i falut/kisvárost, a leglenyűgözőbb köztük Gordes. Sok galéria, felsőkategóriás (méregdrága) étterem, kávézó, kastélyok miegymás található itt.

Ami még említésre méltó errefelé sok más között, amit nem láttunk (vagy láttunk, de nem jegyeztem meg a nevét): Lacoste és Bonnieux falvak, amelyek mindketten (de még majdnem minden további falu errefelé) a hegyre épültek fel, gondolom ezzel igen jól védhetőek maradtak.

Lacoste esetében ne feltételezzünk összefüggést a népszerű Lacoste márka és a falu neve között, de ha már divat, van itt egy kastély, ami viszont nem más, mint Pierre Cardin tulajdonában van.

Gordes

provence-i táj

Másnap esős nap jött, úgyhogy egész nap az autóval vonultunk föl-alá, néha egy-két percre kiszállva, a nap végefelé pedig átmentünk a következő bázisra Avignonba.

Jelenleg Avignonban vagyok, az első benyomás este ért, egy hihetetlenül gyönyörű, élettel teli város, nagyon tetszik. Éppen itt ülök a főtér melletti kávézó teraszán, előtte egy szörnyű karaoke bárban ittam egy kávét, de az azért jó hely, mert ott annyira hülyék, hogy szinte már izgalmas, beszélsz a pincérhez, akinek egyszer csak megszűnik a tudata és kiürült szemekkel néz mögéd, aztán megrázza a fejét és elnézést kér, továbbá ki van írva, hogy van internet, de fogalma sincs miről beszélsz és mondja, hogy sajnos nincs. Pedig szerintem van, csak nem tudja mi a fenét kell ahhoz megadnia.

Itt ittam tehát az első borzalmas kávémat ma reggel, most pedig megittam a következőt, de ez egy nagyszerű hely, ahol nagyon jó zene megy, a pincér nagymamája is magyar, továbbá leültem egy cafe au lait-re, és váratlanul mosolyogva idehoztak még egy kistányéron három kis sütit: croissant, pan de chocolate valamint caracole-t (vaníliás-mazsolás csigát). Én keverem a spanyol nevekkel úgyhogy elnézést emiatt. Szóval nagyon kedvesek.

A szállás elég fura, a szomszédok galambok és próbálják elfoglalni az ablakot, de persze azért ez is kedves, hangulatos, aranyos, franciás. Azt hiszem kezdek rajongani a franciákért.

színház a sarkon

Most már tagadhatatlanul vesszőparipámnak nevezhetjük ezt kis sarki kávézót, de ha egyszer most meg színházat szerveztek, amelyre természetesen elmentem és ha egyszer nagyon-nagyon jó volt és ismét egy zseniális társulatra a HOPPart-ra bukkantunk, akkor nincs mit tenni, róluk kell ismét írni.
A darab címe: Eljövök érted - A kezdet, ami a Jóbarátok feldolgozásából adódott és nagyon vicces, szórakoztató formában nyűgözték le a Pozsonyi út lakóit, a Sarki Fűszeres törzsközönségét és minden arra járókelőt.

Koktélkóstoló

Koktélkóstoló, originally uploaded by blueintheface.

Gozsdu bazár

A Gozsdu udvarban vasárnaponként működő vásárra talán valamelyik külföldi kiadvány ajánlójában bukkantam. A nyári melegben Budapesten rekedt belföldi turista és örök potyautas pedig mit tehet, hát elmentem és elütöttem arrafelé az időt végül nem is egyedül, hanem egészen sokan lettünk ismerősök arrafelé. Érdekes bazár, alkotóművészek, kézművesek kivonulási lehetőség, egészen pontosan: művészpiac. Az esemény neve Gouba honlapjuk szójátékokkal és üres mondatokkal fárasztják az érdeklődőt, de azért érdemes odafigyelni az eseményre, hiszen hol talál máshol az ember sütemény formájú fülbevalót és kulcstartót meg baglyos neszeszert.

Azon kívül volt könyv meg régiség, lekvár és szappan. Meg kiállítás, valamint már sok éve nem eredeti és nem is szép kézműves termékek, amelyeket ki tudja miért erőltetnek (pl. béna papírral bevont naplók, üres füzetek). Viszont volt hangulatos zene meg fagyi meg elviselhető mennyiségű ember.