2012. február 11., szombat

A vonzás szabályai

Úgy kell tudni élni, hogy a péntek este végül nyugodt maradjon és sikerült is, csak a teljes elborultságról és végletek halmozásáról kéne leszokni felettébb. Szóval a Sarki Fűszeresben folyamatos telt ház uralkodik, a tegnapi napom folyamatos fogadóóra volt gyakorlatilag, nagyon jó fejleményekkel, egyébként ma pedig tripla programot szerveztem magamnak estére, csak tudnám, hogy ezekről például mikor fogok leszokni.
Rossz, hogy mínusz 12-ben például nem merek kimenni futni, még az utcára is alig, hiszen ezekre már mondhatjuk azt, hogy gyilkos fagy és most nem egy zskategóriás filmre gondolok, hanem a ridegebbnél is ridegebb valóságra.

2012. február 10., péntek

Furmint Február a Mezőgazdasági Múzeumban

Miközben haladunk töretlenül előre, akár a jégtáblák továbbra is az ablakom előtt (a távolban), gazdagodom további élményekkel, amelyek csak bízhatunk abban, hogy hosszú távon a fejlődésemet szolgálják. Mert van hová fejlődnöm.
Például meg kell tudnom érteni azt, hogy miért súrlódunk az emberekkel, miért pattan le vagy vissza minden, miért nincs befogadás és válasz, miért nem beszélünk egymással konstruktívan és egymásnak jót akarva. Ezt majd egyszer konkrétan is kifejtem most viszont elég erősen kiábrándulni készülök különböző nagy volumenű dolgokból, vagy legalábbis megtanulom máshogy értelmezni a reakciókat.

Tegnap délelőtt a macaron ügyeket intéztem - ez milyen szép tevékenység, nem? Például kiment egy cikkünk a Gasztrobizarra is erről. Utána pedig ellátogattam a Furmint Február rendezvényére, amelyet ezúttal a Mezőgazdasági Múzeumban tartottak a Vajdahunyad várában. A fejem tele van a furmint maradványaival, semmi kellemes utóhatásról, spirituális hangulatról nem tudok beszámolni. Nem jut eszembe semmi a furmintról csak az, hogy csíp, mar, barátkozni kell vele, szikla, kő, vízesés, füstölt kolbász, marihuána, de csak a szaga nem a hatása. A hatás tekintetében Tokaj rendben lenne, de persze nem furmintból. A furmintot valamiért felkapták, de valójában csak annyit tud róla mondani a szakirodalom, hogy "egy kései érésű szőlőfajta, amely magas beltartalmi értékeinek és jelentős savtartalmának köszönhetően mind édes mind száraz borok készítésére alkalmas. A hosszú érési idő adta koncentrációnak köszönhetően a bor tisztán képviseli a szőlő eredeti gyümölcsaromáit és a termőtáj talajának ásványos ízeit még hordós érlelés esetén is."

Tessék, kinek jut eszébe bármilyen költői kép erről? Nekem nem.
És ettől még lehet jó.



2012. február 7., kedd

szelíd jég

Egyre elszántabban kúsznak a Dunán fölfelé az egyre méretesebbre hízó jégtáblák, bár a hőmérséklet -8 fokra szelidült, mégsem ajánlott átgondolatlan öltözékben az utcára vonulni.
Az agyamat elöntő több napos kialvatlan zsibbadság mára feloldódott, köszönhetően annak, hogy tegnap merészen korán igyekeztem magam az alvás titkos és kiismerthetetlen bugyraiba tuszkolni. Aztán örömmel konstatáltam, hogy sikerült, és rájöttem arra, hogy igen komolyan kell venni azt, hogy az ember ne csináljon rendszert a későn vagy egyáltalán nem alvásból.
Jobb híján a Jókenyérben indítom a napomat, amelynek sajátos hangulatát még ugyan nem sikerült befogadnom, elsősorban a diszkomfort szóval tudnám leginkább leírni, viszont kétségkívül behízelgően finomak a péksüteményeik.

2012. február 6., hétfő

dermesztő

Stockholmban szocializálódva hideg terén öltöztem ma be a viszonyoknak megfelelően és így az irodámba tartó kemény 10 perces gyalogutat sikerült is átvészelnem fagykár nélkül, tegnap este kérem szépen az volt a helyzet, hogy -23 fok volt, ami reggelre -14re normalizálódott, igazából kibírható, de vigyázni kell azért az ember testrészeire.

2012. február 5., vasárnap

hóra nap

Irtózatos gépaddikcióban töltöm a hétvégét, félelmetes izgalmakkal jár a növekvő népszerűség.

2012. február 4., szombat

az első hó

Eljött a pillanat, amikor jótékony, fehér takaró kerül a teljes városra, ráfér egy kis megtisztulás.
Jó, hát ez egy ilyen rávezetés, hogy először mindig az időjárásról írok, leesett végre a hó ezen a télen talán először, de legalábbis nincs emlékem az előzőről. Remélem, hogy nem tart májusig majd ez a téli hangulat, elvégre beléptünk a tél utolsó hónapjába. Átvészeltem nagyszerűen a futás terén és majdnem minden téren, sőt még gondolkodom, hogy holnap kimenjek egy igazi első havas futásra, úgy általában és a teljes életemben egyaránt. Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés az embernek, azaz nekem. Az elmúlt napokban aktívan tevékenykedtem, ismét előtérbe kerültek a gasztronómia vonalán rendkívüli lehetőségek és irányok, kihívások és ezzel együtt járó nehézségek. Ha lenne egy nagy üzemanyag bázisom, talán tudnám is ezeket folyamatosan, felzárkózva majd előreszaladva és az utat mutatva tolni.
Tegnap este könnyű péntek esti Raclette, Mont'd Or és fondue partyt fotóztam, végülis csak 3 kiló olvasztott sajtot kellett a vendégeknek fejenként elfogyasztani, biztosan jól aludtak.


2012. február 2., csütörtök

hivatalos macaron


Rövid időjárás jelentés csak a történelmi hűség kedvéért, beköszöntött, amit beígértek egyszerűen csontig hatoló, metsző hideg van, szerintem ez felháborító.
Egyébként csendes és mégis belül harcos napokat élek, több újdonság indult mostanában, amelyekre kerítettem végre energiát. Elindult a macaronnap.hu oldal, teljes egészében saját kivitelezésben, kivéve persze a szigorú szakmai részeket. Tehát lehet folyamatosan tolni hivatalos keretek között a macaron témát, amúgy is nagy kedvelője vagyok, mint tudjuk.
Link