2007. április 26., csütörtök

nehézkes emberek

Már megint az történt, hogy annyira egyszerű vagy annyira bonyolult a rendszer.. Ez a vasútkérdés itt például, hogy nem tudtunk eljutni Valenciába, mert nem lehet sehol előre megvenni a kifizethető árú vonatjegyet, csak aznap, amikor megyünk. Sorban kell állni és kész. Ha nem figyelünk még mielőtt itt is valamiféle várólistára kerülünk.
Estefelé kiruccantam biciklivel végignézni a tengerparton mit csinálnak az emberek mikor lemegy a nap, hát a helyzet az, hogy teljes mozgásban van mindenki, állnak, mennek, fociznak, strandlabdáznak, bicikliznek, fütyülnek, üveggel a kezükben magyaráznak, öltönyben vonulnak hazafelé, görkorcsolyázni tanulnak 40 évesen úgyhogy volt élet. Valahogy még figyelik is az embert, hogy minden rendben van-e például tud-e biciklizni. Természetesen pont velem szemben egy centire tőlem hatalmasat vágódott egy lány a biciklijével, mintegy elémvetítve magát az élményt, amelytől én ugye folyamatosan tartok. Na de a soha nem alvó gyanakvásom is természetesen ott volt, hogy mivanha csak megrendezték meg mittudomén aztán futhatok a biciklim után, miután készségesen felsegítettem... ki tujda? Mindegy visszanéztem, mintha érdekelt volna aztán elfelejtettem. Nekem már végre pont jó idő van itt amúgy, itt meg még mintha ez hűvös lenne, nem egyszer látni bundakabátos embert, kapucnival.

2 megjegyzés:

Rev írta...

Regi, nem csodálom, hogy gyanakszol, hiszen megérted már, hogy ellopták a bicajodat. Igaz, annak már 10 éve, de nagyon örülök, hogy bicajozol.

Névtelen írta...

Ez a hozzászólas mihez/kihez/minek szólt hozzá?