2007. november 21., szerda

az élet vidéken


Városi embereknek ajánlom merengésre ezeket a képeket, itt készültek közel a természetben, mert itt az is van, közel. Még nem szoktam meg. Életem 99,7 %-át nagyvárosban töltöttem, Barcelonát ráadásul sokkal vidékibbnek éreztem sok szempontból. Itt iható ám a víz pl. A lényeg, hogy elmentünk a falu széléig a hétvégén, majd mivel ott már a hegy következett elindultunk felfelé. A hegy feléig sikerült eljutni, hiszen a napi üldögélésben elgémberedett szervezet nem tud csak úgy felrohanni a legközelebbi hegy tetejére. Így is már közelebb voltam a tetejéhez, mint az aljához. Úgy vettem észre itt nem nagyon preferálják a turistáskodást, mert a hegy lábánál magánlegelőkkel, meg lótenyészetekkel, persze csak ritkán és elegánsan van elkerítve az út, szóval a turistautat végül az egyik legelőn átszelve találtuk csak meg, a turistajelzést pedig szerintem többen összefogva kaparták le.
A növényvilág:

2 megjegyzés:

Rev írta...

Ennek nagyon örülök, Regina!

Rev írta...

Én is kettős életet éltem mindíg is nagyváros (Pozsonyi út) és zöld övezet (Nagykovácsi, nagyszüleim) között!