Restaurant Rhodas

Ezt a helyet mindenki jól jegyezze meg a képek alapján, főleg, aki majd jön hozzánk nyaralni, mert ide nem fogunk elmenni egyáltalán. Teljesen megtévesztő egyébként kívülről: látványra az étterem ugyanis lehetne akár Michelin csillagos is. Az asztalhoz ülve az apró jelekből azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy szó sincs ilyesmről. A jelek: igénytelen evőeszköz, szürkésfehér (fehérnek szánt) asztalterítő, béna egy darab pohár. A hely belülről szintén hibátlan (leszámítva az asztalt), itt voltunk szilveszterkor is , régi kőépület, a berendezés és belső tér őrzi a régi vidéki ház jelleget, egyedül a konyha rossz, de nagyon.

Az étterem kaland előzménye: váratlanul áramszünet lett és nem tudtunk dolgozni, ezért elmentünk Empuriabravara, hogy sportoljunk. Az úton végig szakadt az eső, valamint rengetegen voltak köszönhetően a még mindig tartó hajóvásárnak (szerintem nem túl sok hajót adtak el, mert még mindig tele volt a parkoló) a sportklub viszont zárva volt lévén Nagypéntek. Jobb híjján körülnéztünk megint, és TELE volt Emuriabrava, megérkeztek most már tényleg a turisták, kinyitott minden bolt, elképesztő mennyiségben, igazán nagyon-nagyon sok szuvenyirbolt, étterem, ruhabolt, szivarbolt, ékszerbolt, újságos, strandtörülköző, papucs, fürdőnadrág, csak fehér ruhákat áruló ezerféle bolt, ezerféle ember. Ja és extrém borús, esős idő mindeközben (most is).

Végül azt találtuk ki, hogy elmegyünk valahová enni, de egyszerűen egyik helyre se volt kedvünk beülni. Találtunk viszont egy elég jó kis francia éttermet, aminek éppen az egyik sportklub társunk a tulajdonosa, úgyhogy beültünk meginni egy kávét hozzájuk, de mivel nekem nem volt kedvem halat enni és szinte csak halválaszték volt, nem ettünk ott, de legközelebb ott eszünk. Visszajöttünk és először a közeli Pau-n található Restaurante l' Olovar d' en Norat étterembe (a Michelin kalauzban is megtalálható, comfortable restaurant - két villás besorolásban) akartunk elmenni , de meggondoltam magam, arra mégiscsak szeretnék felkészülni lélekben, úgyhogy inkább elugrottunk a szomszédos Rhodas-ba. Ja rendkívül informatív honlappal rendelkezik.

A bevezetőben leírt körülmények között egy Las Rhodas menüt ettünk, kezdődött a világ legigénytelenebb salátájával, amit kb. azelőtt egy perccel zúdíthattak ki egy tescos zacskóból, majd következett néhány sült zöldség, egy része szénné sütve egy másik része olajízű, de elképesztően semmi köze nem volt egyiknek sem a másikhoz. Utána pedig birkasültet ettünk, hát nem a legkönnyebb kaja, egész jól volt megcsinálva, hogy úgy mondjam korrekt volt, még szép gondolom azt úgy lehet elrontani, ha nincs megsütve, de akkor azt már tényleg szóvát tettük volna. Utána pedig egyízű édességek, amit egy nagyon náthás pincér mért ki. Ja és az egész igen drága. Na szóval ide többet NEM megyünk most már tényleg (ezt már kétszer megfogadtam).

pedig amúgy ilyen jól néz ki:


Itt az ideje, hogy lábjegyzetben néhány képet a sportklubunkról is közzétegyek.

Szóval ez itt maga a hajóvásár, a tornyos épület pedig a sportklub,

de majd kidolgozom a témát jobban, ígérem.

ez pedig a hajóvásár csodálatos plakátja