Sokan befizették magukat különböző eseményekre, vetélkedőkre, szponzoráltak, jelen voltak, elfoglaltnak mutatkoztak és "fellépésem lesz" kijelentések dobálózásával igyekeztek mindezt alátámasztani, mások pedig egyszerűen csak keményen dolgoztak és szolgálták ki az érdeklődő népet kisebb-nagyobb lelkesedéssel, amelyet a legmagasabb fokozatú váratlan, orkánszerű viharok tettek pluszban még próbára. A pörgést a profik élvezték, az amatőrök szenvedtek tőle.
Én úgy voltam, mint hal a vízben, egyszerűen ez egy nekem való hely volt, ahol középen állva elgondolkodhattam, hogy hol milyen finomságot óhajtok enni, hogy ezt is kipróbálom és azt is, hogy a Cháteau Visznél eszem az előételt és a Costesnél a főételt, és a desszertet meg a Pataki Cukrászdánál, de már a Mák-ban uzsonázzom,
a Bock Bisztrónál pedig elővacsorázom, az Anyukám mondta-nál estebédelek. A Pataki Cukrászdába még néhányszor visszasomfordáltam és azon gondolkodtam, hogyan fogok én most már ezek után átlagos fagyizóban enni, mert olyan csokoládéfagylaltot, céklásnarancsos és bazsalikomos vaníliás fagylaltot ettem ott, amelyet még emlegetni fogok egy ideig.
Aztán itattak mindenfelé, hol meghívásra, hol csak a jelenlét kedvéért és az is jó volt, még ha igen széles spektrumon is sikerült fogyasztani, amelyeket a másnapokon megsínylettem, de aztán leráztam magam és mentem tovább, ismét irány a Gourmet és mint valami jóféle sziget fesztivál, elég volt mindenből, persze, dehát mindenki ott van, "akkor is ki kell menni", tehát újra és újra kivonultam.
Aztán itattak mindenfelé, hol meghívásra, hol csak a jelenlét kedvéért és az is jó volt, még ha igen széles spektrumon is sikerült fogyasztani, amelyeket a másnapokon megsínylettem, de aztán leráztam magam és mentem tovább, ismét irány a Gourmet és mint valami jóféle sziget fesztivál, elég volt mindenből, persze, dehát mindenki ott van, "akkor is ki kell menni", tehát újra és újra kivonultam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése