Cunami előtt

Megint nehéz szavakkal leírni ezt a korszakot, iszonyatos mennyiségű ingerhullám ér, jó és rossz ér egyaránt. Hol így, hol úgy. Természetesen minden gondolatom a Macaron Nap szervezése körül forog.

A hétvégét mindenki érdekében próbáltam a pihenésnek szentelni, tegnap voltam futni, illetve kajáltunk a BuddhaThai Wok bárban, ami ugyan jól indult, de végül (elég hamar) elromlott, konkrétan béna volt a kaja. Ma délután pedig elmentem felfedezőútra (igazából egy új, komoly cikk egy részét akartam megírni egy bizonyos kávézóban, de sajnos nem volt nyitva, mert vasárnap semmi nincs nyitva, nem tudom miért), szóval végül nem máshová lyukadtam ki, mint a Marumoto Japán Teaházba, minő véletlen, ugyanis éppen egy japán vonalat igyekszem behozni az idei Macaron Napba, van néhány ötletem.  Ez egy nagyon jó, új színt adhatna a rendezvénynek. Ugyanakkor van egy másik vonal, a kávé, ami megintcsak erős lökés és küldetéstudat. Ráadásul én most erősen kulcsszerephez jutottam kávétémában, amihez persze fel kell nőni, és helyt kell állni, nyilván mikor, ha nem egyszerre történik ez is a legfontosabb eseményekkel. 

Matcha tea capuccino, süti és truffle. A "tea capuccino" extrém furcsa volt, én ehhez még suttyó vagyok, szerintem.
És persze macaron :) ezt már értem. Illetve vettem egy gyönyörű, japán füstölőt is.