Kávéfórum

Ma volt Kreatív Kávéfórum rendezvény a kissé steril Corinthia Hotelben: rendkívüli felhozatal, profi szervezés, félig lézengő, félig szépen gyülekező tömeg, kétféle édesség: valami furcsaság, a nevét nincs kedvem leírni (na jó tessék: zsannamanna... ööö), valamint bennünket is bevonva, kissé felületesen ugyan, a Kézműves Desszert macaronnal Varga Gábor és Világ Viktor képviseletében. Voltak borok is például a Németh János Pincészet, továbbá pálinka és kolbász (István gazda) is.

A lényeget tekintve pedig sok-sok kávéfőző stand (nekem mennyország), szebbnél szebb kávéfőző gépekkel, nagyon finom kávékkal, Magyar Barista Bajnokság, és egyéb tényleg jó programok. Én olyan finom ristrettot, mint amilyet a Carraro kávéból kaptam (A Kávé Háza - Tóth Sándor) még talán soha nem ittam. Tessék ott a tökéletes tigrismintázat a kávé felszínén:

A levegőben pedig folyamatos tömény, kellemes kávéillat.

Közben találkoztam egy-két ismerőssel - ezen rendezvények fő értelme - és volt egy abban a pillanatban szíven ütő vélemény a Macaron Nappal kapcsolatosan: "tulajdonképpen csak érteni kellett volna a rendezvényszervezéshez". De aztán helyretettem magamban és mivel mindezt egy jelentős rendezvényszervező cég vezetője mondta, inkább büszke vagyok erre a kijelentésére, hiszen a belőle áradó keserűség - reálisan nézve - a legnagyobb elismerés számomra. Lássuk be neki életbevágó, hogy bizonygassa önmaga és rendezvényszervező cége létjogosultságát, hiszen, amit mi véghez vittünk március 20-án az enyhén szólva pofátlan volt, egy profi rendezvényszervező cég egy ilyen rendezvényért milliókat elkér, hiszen ez egy "szakma".

ismerkedem a macaronokkal (még soha nem láttam.. haha)

kávéfőző szemszögből a világ

macaron szemmel a világ

a szokásos értelmetlen beállításaim egyike

kávé maraton

Nagy felvállalás van ismét előkészületben, egy országos kávétesztet készítek, jó hír, hogy alapvetően pozitív lesz mindenkire nézve. Bár a fenti példány nem az egyik legpozitívabb példák egyike, de mégiscsak a harmadik kávém volt már reggel 9-kor, tehát nem akármilyen teljesítmény.

Amúgy pedig küzdök a megfázással továbbra is, ez egyfajta képzeletbeli szkander, de azért úgy csendben eltevékenykedek, amíg nem figyel rám, hogy lesújtson, biztos olyankor másvalakit kerülget.

kávékóstoló

Tegnap kissé túladagoltam magam a délután 5-kor kezdődő Kávékóstoló és bemutatón. Először 3 presszókávét ittunk: 100% Arabica, 80% Arabica 20% Robusta, valamint 60% Arabica 40% Robusta változatban. Mivel én még nem vagyok a civilizációs fejlődés azon fokán, hogy önmagában tudjak eszpresszó kávét inni, ezért már az első sem ízlett, tehát meg sem ittam teljesen. Belekóstoltam többször is, próbáltam értelmezni, de, amikor rájöttem, hogy a kesernyés utóíz érzelmi hatása mégiscsak döntően az undor, akkor feladtam és letettem. Az illatát imádom, a bevezető ízét is, csak ne kelljen hosszan ízlelni. Ez az értetlen, undorral vegyes érdeklődés és izgalom annak idején a borral kapcsolatban is megvolt, tehát csak rá kéne hangolódni, ha akarnék. De nem akarok, mert valójában lejönni szeretnék a kávéról.

Végül kétféle módon elkészítve megkaptuk a kedvenc kávénkat, én tehát 2 capuccino-t, ezeket nehéz volt otthagyni, de azért nem ittam meg teljesen. Végül este 5 kávé után vágtam neki az amúgy teliholdas éjszakának. Ugye nem kell ecsetelnem milyen állapotban vagyok és vajon tudtam-e aludni.