Azaz: egymillió lépés Spanyolországban sorozat folytatódik...Nem akarom elkiabálni, de lehet, hogy megtaláltuk az új otthonunkat. Pénteken történt a meghatározó kaland, elmentünk Centellesbe, amelynek adottságai már látatlanban is szimpatikusak voltak, leszámítva, hogy nincs tengerpartja. Természetvédelmi terület mellett, kisebb hegyek között, egy völgyben található. Lementünk, majd a lakásközvetítő hölgy telefonon közölte velünk, hogy ő nincs ott, mert nem szóltunk telefonon mielőtt elindultunk (meg volt beszélve az időpont előre) ő nem ment oda és nem is megy, visszhall. Néhány percig csendben dolgoztunk fel az esményt ott a főtéren, végülis kb. másfél órát utaztunk ide. Mivel a bánatot gyorsan el kellett felejteni betértünk egy cukrászdába, vettünk sütiket és gyorsan el is panaszoltuk a cukrásznéninek, aki eközben folyamatosan egy 2 éves gyereket fegyelmezett és figyelt a szeme sarkából felváltva. A néni azonnal vadul telefonszámokat keresett, és mondta, hogy egy barátnőjének van kiadó lakása. Kicsit felvidultunk hát (bár a néni barátnőjét nem fogjuk mégsem felhívni) benéztünk egy ingatlan ügynökséghez, ami a péntek este 8 óra ellenére nyitva volt még. Itt kiderült, hogy van három lakás is, amit megnézhetünk azonnal - kocsival végigszáguldottuk a helyeket, és hát az utoljára megtekintett lakás meglehetősen jónak tűnik, kb. 30 négyeztméteres terasszal, völgyre néző kilátással... Ekorra márbesötétedett, és a szobákban pedig nem volt villanykörte, de valahogy éreztük, hogy ez lesz az...
Lehet, hogy Centelles lesz az új otthon, nem is olyan sokára, talán már következő hónaptól. Viszlát Barcelona?
Néhány kép a helyről:
1 megjegyzés:
Ez volt az, amikor éjfélre értetek vissza?
Csudaszép helynek látszik a fotók alapján. :)
Megjegyzés küldése