CENTELLLES STREET ART BUÉKKKK A HARCMEZŐKRŐL

ilyenek vannak Centellesen, és ez NEM VICC.

MA ESTE HÁBORÚ LESZ ITT!!!

ágyúdörgés és puskaropogás mindent visz, voltam már Budapesten, Amszterdamban, Barcelonában szilveszterkor, de ilyen durvaságot még soha nem láttam.

ááááááá

tessék ide vonuljon vissza bárki is nyugdíjas éveire

Lövés ünnep

Megint itt van az ünnep (ÉV VÉGE) a levegőben, közeledik a szilveszter mindenféle újabb legális veszélyforrás, és akik ebben szeretik kiélni magukat, azoknak megint nyitva a terep. Eddigi benyomásaim alapján kénytelen vagyok megállapítani, hogy a katalánok kifejezetten szeretnek robbantgatni, lövöldözni, petárdázni és mindenféle ehhez hasonló és ettől különböző veszélyes dolgot.
Ma hajnalban kezdődött még sötét volt, amikor elkezdték a lövöldözést. Úgy látszik nem tudjuk megúszni a különböző féle fajta sajátos mindenkit bevonó ünneplési módokat bárhol is vagyunk. Megint csak a kívülálló felületességével és naivításával tudom leírni az eseményeket, szóval az volt, hogy délelőtt lementünk volna egy kávéra, a piac száműzve lett a főtérről az ablakunk alá, a többi lezárva, a főtéren pedig zenészek ültek, mellettük elvétve piros sapkás emberek, majd mivel óriási lövések dördültek körülöttünk, gyorsan behúzódtunk A Főtéri kávézóba. Mivel tudtuk, hogy itt csak az agresszívitás vezethet eredményre, hogy kávéhoz jussunk úgy tettünk, ahogy mások, azaz a pultos arcába ordítottuk a kívánságunkat, majd oldalra húzódtunk, de ezúttal ez sem vezetett eredményre, úgyhogy hamar rájöttünk, hogy egy út van hátra számunkra, hazamenni minél előbb az egyre sűrűsödő lövések elől. Aztán megláttuk, hogy a téren összekapaszkodva táncolnak az emberek, némelyikük fülében füldugó. Majd azt is, hogy a templomtoronyból jönnek a lövések, és lőfegyveres emberek igyekeznek elégedett arccal a templom felé. Úgyhogy a mai kávé végül elmaradt, viszont sorozatlövéseket több órán keresztül hallgathattunk, amelyet a környező hegyek is hálásan visszhangoztak. Gondolom még messze nincs vége..

mennek lőni a toronyba

táncolnaka főtéren
zenélnek

ünnep így meg úgy

ne vásárolj túl sokat felszólítás

egy újabb "amire nincs magyarázat" fotó

erre biztos van, mert mindenhol ezek a "jópofa mászó" télapók vannak, sok helyen még márciusban is.. (leszedni biztos nehezebb, mint feltenni)

Ami igazán frusztráló, hogy Centellesben van egy szabadidőközpont, ahol tudsz gumivárban ugrálni, teniszezni meg vívni, meg akár petánkázni is, de egyéb normális sportra nincs lehetőség, vannak lakások kialakítva, ahová eljárhatsz háziasszonyokkal pilates-ezni, ami önmagában nem rossz, de nekem pont nem az kell. Futógépre van szükségem, mert nem akarok a szántóföldek között futkározni. Jó végigfuthatnénk a falun belátom, de -1 fokban ehhez sincs mindig kedvem. Ma találtunk egy uszodát is, csak kívülről lefedve láttam, de nem volt túl bizalomgerjesztő. Viszont már épül az új uszoda, jelenleg itt tart:

Szóval talán van remény, még ha - ahogy elnézem - kb. 10 múlva is válik valóra, amikor én már ki tudja hol leszek.

megfázásos karácsony

ez zöldtea nem mosógatóvíz és még nincs kész

szipogva, guggolva fotózva, de megérte nem?

halál után, de még sütés előtt

itt ez a karácsonyfa, na jó nem

A karácsonyt tehát óriásmegfázással ünneplem úgyhogy csak ilyen sarkokkal meg szegletekkel, meg ellenfényben fotózott teáskancsókkal tudok szolgálni. Csak mint máskor.

Vic katedrális

Boldog karácsonyt! (ez már vagy 3 hete volt, de megőriztem erre az alkalomra)

anarchia & vallás

Szerintem hozzátartozik a katalán léthez és már egyre kevésbé merek Spanyolországot írni, az a fajta agresszió és indulat, ami a köztéri falakról árad (meg is örökítettem jónéhányat). Ugyanakkor az ünnepi szokások, katedrálisok és minden egyéb sajátos hangulata pedig egy egészen másfajta békességet és életszeretetet mutat. Semmit nem akarok misztifikálni, ezt lehet érezni..
Tegnap Barcelonában sokkal inkább koncentráltak a barca meccsre, mint arra, hogy aranyvasárnap van és vásárolni kéne, üres volt a város és csak az El Corte Inglés-ben nem lehetett mozdulni sem, mindenhol máshol azért előre lehetett jutni egy bizonyos tempóban. Verőfényes napsütés, 20 fok körül, és bizonytalan léptek a vásárban, mit kéne venni, mi éri meg. Persze megint kirostálódott néhány bár, a sohatöbbéide kategóriába ezek között ott van az eddig ki tudja miért nem kizáródott Subway.. a Subway szar és kész mondjuk ki nyíltan. Bénák az alkalmazottak, drága és szar. Olyan, mint a Movistar.
Ennyit az agresszív gondolatokról így karácsony napján. Mivel én extra megfázással ünneplem, ma semmiféle karácsonyi sétáról szó sem lehet, nosztalgiával végignézegetem inkább a tavaly ilyenkor készített gaudí képeket...

havas hegy

Ez a látvány a mai napon, kézi webcam közvetítés. Hegyek és hó. A híres centellesi vasárnapi vásárban dübörögtek a karácsonyi kórusdalok az egyik hangszóróból. Az emberek szállingóztak ide-oda, és az úttesten jégterületek voltak. Vettünk centelles márkájú csokoládét, ami legközelebbi esedékes hazatérésünkkor kiváló szuvenyír lesz már látom.

egy másik Vic

Ma reggel 9 órakor vágtatva elkaptuk a kevésbé heringjáratot Vic felé, és szemünk elé tárult a még álmos, de már vásárra készülő kisváros elnyomva a nagy hegyek által, rendkívüli hidegben (-8-at mutatott a hőmérő, de nem merem elhinni azóta sem). Abszurd körutat tettünk internetezés céljára újonnan vásárolt készülékünkkel, amely a kedves Movistar idióták gyülekezetéből álló (az itteni legnagyobb) szolgáltatónak köszönhetően használhatatlan, mert "nincs lefedettség", pontosabban egyáltalán nem ért hozzá senki. Úgy tűnik helyi szinten követelmény a csökkent szellemi képesség ahhoz, hogy valaki a Movistar alkalmazottjaként dolgozzon. Az egyik ügyfélszolgálaton például a ráadásul még visszataszító külsejű, arcunkba hajoló ügyfélfogadó "mibensegíthetek?" hölgy felajánlotta, hogy az apja ezzel foglalkozik és ő tud segíteni majd megadta a telefonszámát, valószínüleg nem volt teljesen normális, de ez is a fenti feltételezéseket erősíti.

A szolid és szerény reggeli után néhány órával sikerült szerénynek nem mondható menüt elfogyasztani, valami feleslegesen körülményes, kéretlenül "all you can eat" rendszerben, azaz mi csak be akartunk dobni valamit ebédre, mire egy hatalmas pultról felemeltek nagy fémtetőket és alatta gőzölgő ételekből lehetett kedvünkre fogyasztani, előtte salátabárból szintén amennyit csak belénk fért, gyakorlatilag alig tudtuk hazavonszolni magunkat és minden rendes időben induló visszajáratot lekéstünk. Nem baj egy órát sikeresen a napon üldögélve töltöttem és megint csak sokperces néma csendben emlékeztem meg arról, hogy a mi teraszunkon jeleneg 5 perc erejéig sincsen direkt napsütés, mintha csak így tervezték volna. Na de jön majd az április addig számolom a perceket és a medenceméretű teraszon akár körbe-körbe is lehet rohangálni (napon), mivel máshol nem nagyon tudok. Itt a környéken nem tudok-merek-akarok futni szántóföldek lopott ösvényein reggelenként, testvérek között is -5 fokban. Igen ez van. Persze kabátot csakazértsem hordok, elvégre Spanyolország ez.

A fenti és lenti képek egyébként mai abszurd túránk velejárója Vicben az egyik kávézó (az egyetlen internet café) falán található képzőművészeti alkotások.

téli dekoráció

Mivel a héten nem voltam említésre méltó helyen, ahová fotószerkezetet is vittem volna magammal, ilyen recycle elemekből, de új fotókat készítettem, az egyik hosszas operáció és keresgélés (a steril új lakás nulla kiszögellése miatt) után a redőny két kiálló gombjára biggyesztett karácsonyi dekoráció és a templomtorony reggeli találkozását kívánja megörökíteni, míg a másik a kedves törzsolvasóknak ismerős egyáltalán nem szép toboz és környezetét feldobandó néhány jól bevált karácsonyi kellék akar lenni.

Vic vásár

Megdöbbentő volt szembesülni a háromnegyed 11-es vonaton, hogy 20 percet heringként kell tölteni különböző vadidegenekkel szoros testközelségben. Vicbe érve aztán mindent megértettünk, hiszen most volt a "középkori vásár", de itt az egész városban volt a vásár, és számos egyéb furcsaság. Mindenki evett, süteményeket, kolbászokat, szendvicseket. Volt arab stand meg rézedények meg jó sok zöldség-gyümölcs, méz, dió, mogyoró, szappan stb. Volt néhány dolog, amire nem találtam magyarázatot, ezeket csak úgy szó nélkül kép formájában örökítem meg majd a vége felé. Van durva katedrális is, azt majd köv. alkalommal.

number 3. kedvenc témám (kávéscsésze és vizespohár után), csatornafedél:

Az alábbi látvány fogadja a főutcára érkező gyanútlan látogatót, bár feltehetőleg csak mi voltunk ilyenek:

" középkori"ezt már megszokhattuk karácsony táján (legalábbis én)

szobor a főtéren, rajta mindenféle bibircsók,
amihez lépcső vezetett...

rézedények vásárlásán gondolkodó emberek

zöldségtömeg

zöldség

füstölgő kolbászok üldözik az embereket

sokoldalú piac

bő választék

arab stand

itt az volt, hogy baglyok, sólymok, keselyűk
rá voltak ültetve egy-egy oszlopra
és nagyon sok ember nézte őket +
ki volt írva mindegyik alá, hogy mik ők

AMIRE NINCS MAGYARÁZAT

na jó erre van egy kicsi, eladó a ló