2008. október 3., péntek

első napok Palau-saverdera

Megérkeztünk, beköltöztünk el is kezdtünk élni és lélegezni. Ezúttal kevesebb a költözéssel együtt járó kellemetlenséggel kellett szembenéznünk. Főleg ha azt nézzük, hogy egy költöztetőcég 1200 EUR-ért szándékozott elköltöztetni minket, aztán megoldottuk önerőből kb. 120 EUR-ért. Persze itt is akadnak furcsa események: váratlanul kinyíló bejárati ajtók, társaságunkat agresszíven kereső szomszédok, csöngető halárus, süvítő szél, amelynek erejéről és hatásáról legendák terjengenek, viszont mi még mit sem sejtünk, hogy ebből mi igaz és mi nem, ja és egy szál bár van az egész faluban az is ilyen reggeli, rohanós, munkásbár, amivel ugye semmi bajom, végülis szeretek ötven férfi társasáságban egy szál nőként kávét inni, a croissant-t is elfelejthetem ez ilyen női hóbort (volt).


Viszont naaagyon szép minden, nem lehet betelni a közelben lévő rengeteg olivafával és az olaj hangsúlyos szerepével, hát mi ez, ha nem Spanyolország akkor? Már a közeli Roses-ban is jártunk, az pedig teljesen klasszikus nyaralóhely szinte magam előtt látom a magyar turistabuszokat, ahogy szállnak ki boldogan a pihenésre vágyók egyenesen a bazársor közepébe vetve magukat, merthogy az is van, véget nem érően. Mára kissé lelassult állapotok vannak persze, szezonon kívül ugye.

olaj

Roses nyaralóhely

Nincsenek megjegyzések: