Ma csak úgy nekivágtam, beöltözve, mint egy pingvin sokréteg ruhába, de mivel délutánra körülbelül +3 fok lett, az egész úgy, ahogy van rám is melegedett, azonban ezzel egyidőben olyan jellegű hó esett, ami minden irányból az ember arcába esik akármerre megy. Ezzel a szép mondattal nyitnám első világosban töltött stockholmi napom beszámolóját. Szóval a lényeg, hogy a rossz nyelvek bármit mondanak igenis már fél 9-kor világos volt és aztán pont ugyanúgy is maradt egészen 3-ig, jó nap az nem volt, de fehér ég igen. Tehát elindultam és ismét nagyszerű napot töltöttem el, ja és a reggeli is nagyon jó volt. Mivel nagyrészt minden zárva volt alapvetően a várost tudtam nézni, sokat gyalogolni, valamint megnéztem a nyílt színen található Skanzen múzeumot, amelyet 1891-ben alapítottak és kb. 150 különböző korokból származó épület, svéd parasztházak, svéd állatvilág, akvárium is található benne. Miközben igyekeztem úgy vonulni, hogy a plusz fokokban olvadó gyilkos 1 méteres jégcsapok ne szeljenek ketté, folyamatosan koncentráltam, hogy a fejemet és különböző testrészeimet megfelelő hőmérsékleten tartsam, ez egyébként komoly koordinációt és odafigyelést igényelt, de most már megtanultam az északiak fejével gondolkodva kötögetni a kapucni zsinórokat, kombinálni a sapkát, sálat, kesztyűt, mikor melyiket.
barcelona tapas bar - what else?
bevásárlóutca, nem akármilyen
ez egy kirakatkomplexumnak csak egy darabja, teljes őrület volt
a vidra (?) éppen tengericsillagot horgászik
útban a Skanzen felé
életveszélyes jégcsapok
az állatkert felé
skanzen vidéki vásárimitáció, csokibódé
meleg italok, levesek fogyasztása
azért a fakerítés kreatív designja figyelemreméltó
(sejtek praktikus okokat is, de a női agyam nem tudja kikombinálni mi az)
fåboden (egyszerű: fabódék...)
Gyilkos jégcsapok II.
errefelé lábtörlőnek használják a fenyőfát
üvegfújás bemutató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése