Július 3-án szombat reggel elindultunk a Velencei tóhoz, ahol az Agárdi Pálinkafőzde szervezésében az Agárdi Cigánymeggyfesztiválon szakácsversenyén kívántam részt venni segítőként, oktondi kuktaként, lótifutiként beerőltetve magam a Sarki Fűszeres csapatába. Már majdnem sikerült is, de sajnos az utolsó előtti napon megváltoztatták az én jóváhagyásom és mindenható beleegyezésem nélkül a tervezett receptet, ezért aztán úgy gondoltam, hogy én nem is indulok el hajnali 6-kor, hogy a fakanalakat időben az istenek kezébe adjam, a tüzet hajszárítóval fújjam és a verejtékcseppeket törölgessem a homlokokról, hanem csendben, nagyon mélyen, kicsit sértetten csak reggel 10-kor indultunk el. Nem ez volt az oka, hogy fél 3-ra értünk le, hanem a sok idióta az utakon, meg a sok idióta, aki mind a Velencei tóra akart menni ezen a szép napsütéses nyári reggelen.Magáról a versenyről a részleteket már megírtam tematikus másik blogomban, ahol a különböző gasztro eseményeknek adok helyet, így, akit érdekel a zsűriről és egyebekről alkotott véleményem, sajnos kénytelen vagyok ideiglenesen átirányítani oda. De kérem utána jöjjenek vissza.
Az események után végül dacosan hekkfogyasztásba fojtottam bánatom, majd kifeküdtünk a tópartra, ahol sürgősen fülhallgatóba és zenébe kellett menekülnöm a magyar strandolók szél által szállított párbeszédei elől, mert ugye a sok idétlen, kispolgár katalánt annak idején legalább nem értettem, ahogy megbeszélik azt, hogy ha még egyszer hozzászól a másik, akkor agyonverik.
szombati gasztroélmény
3 megjegyzés:
mi meg a tó úszásra mentünk le és még szerencse, hogy motorral, mert az osztyapenkótól állt már az sor a pályán :( hétvégi, gyakorlatlan autósok kontra türelmetlenek és kész a baleset...
Leszel Te még oktondi kukta! No megállj csak! :)))
akkor jó :)
Megjegyzés küldése