Az időjárásról ejtve egy-két szót továbbra is kiszámíthatatlan, az ember kiáll a teraszra, vesz egy mély levegőt és néhány perccel később menekülhet vissza a szobába elázva.
Viszont megfelelő rugalmassággal, kompromisszumkészséggel, áldozatos lemondással, bátorsággal és körültekintéssel, kikerülve az aktív viharokat mégiscsak eljutottunk vasárnap a Balatonra vitorlázni. Nem is tudtam, hogy a vitorlázás ilyen stresszoldó tevékenység, már ami a fedélzeten passzívan eltöltött időt jelenti, mert a vitorla felhúzás, kiállás, kikötés, lehorgonyzás maga nem túl nyugodt, mindenki fel alá rohangál és mások (mondjuk nem szakavatottak) által érthetetlen kifejezésekkel dobálóznak, egymást utasítgatják, az ember pedig félve húzódik jobbra-balra arra törekedve, hogy minél kevésbé legyen útban.
figyelem, naplementés képek következnek,
nem vállalok felelősséget, ráadásul a legszebbet nem én csináltam
nem vállalok felelősséget, ráadásul a legszebbet nem én csináltam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése