2007. október 7., vasárnap

Centelles

Azaz: egymillió lépés Spanyolországban sorozat folytatódik...
Nem akarom elkiabálni, de lehet, hogy megtaláltuk az új otthonunkat. Pénteken történt a meghatározó kaland, elmentünk Centellesbe, amelynek adottságai már látatlanban is szimpatikusak voltak, leszámítva, hogy nincs tengerpartja. Természetvédelmi terület mellett, kisebb hegyek között, egy völgyben található. Lementünk, majd a lakásközvetítő hölgy telefonon közölte velünk, hogy ő nincs ott, mert nem szóltunk telefonon mielőtt elindultunk (meg volt beszélve az időpont előre) ő nem ment oda és nem is megy, visszhall. Néhány percig csendben dolgoztunk fel az esményt ott a főtéren, végülis kb. másfél órát utaztunk ide. Mivel a bánatot gyorsan el kellett felejteni betértünk egy cukrászdába, vettünk sütiket és gyorsan el is panaszoltuk a cukrásznéninek, aki eközben folyamatosan egy 2 éves gyereket fegyelmezett és figyelt a szeme sarkából felváltva. A néni azonnal vadul telefonszámokat keresett, és mondta, hogy egy barátnőjének van kiadó lakása. Kicsit felvidultunk hát (bár a néni barátnőjét nem fogjuk mégsem felhívni) benéztünk egy ingatlan ügynökséghez, ami a péntek este 8 óra ellenére nyitva volt még. Itt kiderült, hogy van három lakás is, amit megnézhetünk azonnal - kocsival végigszáguldottuk a helyeket, és hát az utoljára megtekintett lakás meglehetősen jónak tűnik, kb. 30 négyeztméteres terasszal, völgyre néző kilátással... Ekorra márbesötétedett, és a szobákban pedig nem volt villanykörte, de valahogy éreztük, hogy ez lesz az...
Lehet, hogy Centelles lesz az új otthon, nem is olyan sokára, talán már következő hónaptól. Viszlát Barcelona?

Néhány kép a helyről:

2007. október 3., szerda

Terrassa, ki a városból

Lassan kiüldöződünk a városból, több okból ismét költözködésre adjuk a fejünket. Múlt hétvégén például 3 napon át koncerteztek az utca végében, szombaton hajnali 3-ig. Egyfelől nem rossz, hogy beköltözik a bulihangulat az otthonunkba, de amikor 10-20 órája dübörög az fejben az élő zene akkor már átértékelődik minden. A lényeg, hogy elkezdtünk nézelődni, ma például fogtuk magunkat és elmentünk Terrassa-ra/ba, ami 40 percre van Barcelonától.
Lehet, hogy nem meglepő már, de valahogy különös negatív jelek kísérték az eseményeket. Mire odaértünk felhőszakadás zúdult ránk, aztán mivel a kedves lakásmegmutató ember bejelentette, hogy késik fél órát beültünk egy helyi bárba, ahol fogyasztottunk két szendvicset, két kávét és egy vizet, mindezt 10 eurórért (drága). A szendvics mondjuk 10 pontos volt, azért az is valami. Az ember még 1 órát késett, azaz másfél órát vártunk rá. Ehhez képest pedig megmutatott egy újépítésű szarban egy szállodai szoba jellegű lakást, mondjuk egy hétre kiváló lenne nyaralóhelynek, de nem lakni. 700 euro, autóút mellett, sehol semmi, tengerpartról ne is álmodj, rá lehet látni a sarki festékboltra mondjuk. Új minden, oké az igaz.
Hát most ezek a kalandok jönnek.



viszonylag eklektikus épületek amúgy
a bárban a kávéfotók nem maradhattak el
ilyesmi eső zúdult alá
még egy kávé

2007. szeptember 28., péntek

kint és bent

Ki se kell mozdulni és ilyeneket lehet fotózni, na jó a legutolsó képhez kicsit ki kellett.
Nem szeretném a blogom nevét időjárásblogra változtatni, de mivel úgyis mindenkit elsőként az érdekel, hogy itt milyen az idő ezért leírom, hogy hideg. Elkezdődött a fagyoskodás sajnos.
Ma óriásparty indult este 8 körül az utcán, valaki torkaszakadtából üvöltött, félig rapnek hallatszott félig közönségcsalogatásnak természetesen mikrofon segítségével. Ünneplés van ismét. Holnap lesz például légibemutató, ott a helyünk. Ma már pár repülőgép szokatlan zajjal hasította itt az eget, én folyamatosan vártam a becsapódást (tulajdonképpen közben egy egész történet állt össze a fejemben arról, hogy a repülőgép nem tud leszállni és a sokadik kört kell, hogy megtegye a város fölött), de aztán gyorsan utánanéztünk az aktuális programsorozatnak és meglett a zaj oka (az említett parádé).
Az utcán nagybevásárlásból hazafelé tartó nénik üldögéltek kisasztaloknál és ki nevet a végént játszottak mellettük a joghurttal mindenfélével teli szatyor. A sört az utcán orrunk alá kínálók pedig a boltban éppen rekeszekben vették az estéhez szükséges söröket. Szóval vannak kalandok, még ha csak kétpercesek is, fények meg árnyékok is.

2007. szeptember 25., kedd

Mercé 07'

Ismét ünnep van, óriási fiesta napok óta! Mercé ünnepe, ami abból a hagyományból ered, hogy a 17. században egy pestistől megmentette Barcelonát Mercé, akit azóta a város egyik védőszentjének tartanak. Ilyenkor tehát őt ünneplik, az utcán sütnek-főznek, szardíniát, kolbászt, ma volt paella is. A parton sárkányrepülő kiállítás, a gyerekek kaptak a kezükbe egy egyszerűbb típust, még az időjárás ideális volt fújt a szél is.
A kikötőben pedig hatalmas vurstli van, ami a reggeli álom után estére egészen életre kelt, kicsit morbid tombola vagy bingójátékkal, ami abból áll, hogy egy óriási bóvlikamion tetején két kivetítő között ült egy szemüveges undok hangú hölgy, aki mikrofonon folyamatosan számokat olvasott be, és gondolom, ha a szelvényeden van egy megfelelő kombináció, akkor kapsz valami gitárutánzatot, vagy plüsslabdát, akár kenyérpirítót, bukósisakot vagy házimérleget is. A sült krumplit 3-4 euróért lehetett kapni egy 5 dekás pohárban, amúgy pedig visítozó embereket dobálnak a színes, zenés szerkezetek, vagy éppen rázogatnak vízszintesen, vagy repítenek függőlegesen, vagy esetleg pumpáló mozdulatokkal visznek körbe-körbe. A földön mindenhol tombolaszelvény, meg ételmaradék, lehet élvezni az életet.
Az utcákon a nénik-bácsik sütnek és autetintikusabb helyeken autentikusabb zenék is szólnak, az ételek is itt sokkal finomabbak, már ha jut egyáltalán azért azt sem könnyű kifogni.
Néhány kép az ünnepfesztiválról:

2007. szeptember 16., vasárnap

szezonvég vagy mégse?


Pénteken ezeket a képet láttuk, tegnap meg ma viszont minden megy tovább a régi kerékvágásban, tele a strand, jó idő van - folytatódik a nyár. Közeledik a Festa Major de la Barceloneta 07, már megvan a program lesz itt minden, természetesen lesben állok a kamerával.
Futóverseny, petanka verseny, ételek, italok, gondolom jönnek majd a dobosbandák is mindenkivel tudatni, hogy ünnep van, nincs kivonódás, nincs bezárkózás ez itt Spanyolország kérem, tessenek jól érezni magukat, süt a nap.

9 napra mentem ugyan csak el, mégis találtam földből kinőtt konténeriskolát a betonudvar helyén, amelyet a tengerparton álló iskola épülete helyett terveznek oktatási célra használni, az eredeti helyén pedig nyilván valami sokkal attraktívabb épület fog állni. Persze kinek mi a szép. Valahogy átadják fokozatosan a várost a turistáknak, vagy nem tudom.

Tegnap beszélgettem egy 7 éve itt élő svájci csajjal, aki "művészetet" tanul (ki nem?) mondta, hogy Barcelonában nincs is igazi művészet, sokféle divatos stílus van, mindenki másol valamit, egyediség nincs is, és pénz sincs az "igazi művészet" megfizetésére. Mindezt éppen egy recycle berendezéssel tarkított bárban, jó volt - jó volt, de tényleg elég sok ilyen van itt, a vizeskannákat például hihetetlen leleményességgel tudják hasznosítani elsősorban úgy, hogy megvilágítják a belsejét, esetleg kívül le is festik valamilyen színre. Továbbá hengerré alakított alaplapból is láttunk lámpát, az is egész jó volt. Az óriás virágmintás tapétáról nem is beszélve.

2007. szeptember 11., kedd

katalán nemzeti ünnep

Ma szokatlan csendre ébredtünk, nem számítottunk igazából arra, hogy ma ünnep van, jó a dátumokat sem tudjuk igazán. Reggel 9-kor sehol egy üvöltés, sehol a boltba ki-be járkálókat érzékelő és hangos sípolással jelző szerkezet jellegzetes és nem túl kellemes hangja, nincsenek hangos oda-vissza köszönések, hiányzik a zsongás, néma csend. Persze felkészületlenül ért, de azért megtiszteltünk otthonunkat azzal, hogy levonultunk és ettünk egy menu de día-t, paella volt és mindegyik fogás nagyon finom.


Habár magyarországi látogatásom maradandó nyomokat hagyott bennem durva megfázás formájában próbálom nem hagyni, hogy elhatalmasodjon, kevés sikerrel. Hiába az őszben szandálban álldogálás, csakazértis pulóver nélkül majd végül sírás szélén taxiba szállás - hát ez nem múlik el nyomtalanul.


A lényeg, hogy most itt viszont nyár van és valami azt súgja ez most így is marad november végéig. Én a pesszimista, időnyafogó mondom ezt. 29 fok van most is, és mitől változna? Eddig kellett volna, hogy melegebb legyen, most csak maradt a kellemes idő.