Lassan végetérnek az ünnepek, most aztán tényleg minden leállt így december 29-én. még vasárnap kiderítem, hogy működik a szilveszteri bulizás errefelé. Malac úr (angol főbérlő) továbbra is válogatott gusztustalanságokkal lep meg, december 24-én cigarettacsikkekkel vegyített kávés ételmaradékos kompozíciót helyezett el nekünk a mosogatóba, most meg már egyszerűen csak nem szól hozzánk, hozzám vágja a leveleimet a válla fölött, ha éppen érkezik. Nem köszön vissza, persze lehet, hogy csak megviseli őt is ez a megtorpanás. Tulajdonképpen a 24-én főzött székelykáposztából elegünk lett és megmaradt egy csomó lehet, hogy azt ki kéne most már rakni neki. Tegnap kicsit turistáskodtunk, a kedvenc helyemen mélységes csalódásban volt részem, mert valami elég szar szendvicset sóztak ránk merő félreértésből, de utána kiengesztelődtem 5-6 féle tapas elfogyasztása után az esti órákban.
Mindezek előtt meglátogattuk a csokoládémúzeumot, ahol a belépő megvétele helyett a nem messze lévő born cooking nevezetű amerikai shopban vettünk gyorsan tömény csokiból álló ételpótlókat, többek között itt marshmellow-t, chipset, mogyoróvajat, brownie-t lehet kapni korlátlan mennyiségben, a polcokon sesame street-ből ismert figurák ülnek változó méretben, amúgy pedig finom minden és elvileg ez tradícionális hely. Van még Bugs Bunny with Baseball és minden egyéb, ami csak egy amerikai embernek hiányozhat itt Barcelonában. Ne feledjük, hogy előtte pedig töményen szívtuk magunkba a spanyol képregényboltok emészthetetlen kínálatát, volt mit kiheverni.
Ezt (fotó alább) pedig egy redőnybolt ablakán találtam, felül egy távozó mikulás látható street art jellegű megvalósításban, alatt pedig egy kisgyerek képe, középen pedig én vagyok félig áttűnve, ahogy fotózom, mert így fotóztam, tekintsük művészinek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése