A hétvége egészen véletlenül tele lett olyan eseményekkel, amelyek kapcsolódtak valahogyan az evéshez vagy az iváshoz. Szombat este Légli Géza pincészetében kezdtünk: a Kislaki Bormanufaktúrában. Mostanában gyakran beszélek szélsőségekben: ez a hely, a szellemiségből, kisugárzásból, személyekből fakadóan egyszerűen tökéletes volt. Varázslatos az egész szellemiség, kedvesség, vendégszeretet, kiváló hangulat, otthonos, autentikus belső terek, tökéletesen finom borok. Úgy tűnik egyre inkább, hogy nekem ez a közegem, amikor éppen nem cirkuszolok a kóstolópoharat követelve. Érdekes módon ez itt eszembe se jutott. Legtisztábban és legemlékezetesebben (tudom, hogy az ilyen szavakkal egy borkóstoló esetében óvatosan kell bánni) a Pinot Noir Válogatás hatott rám. A borkorcsolyákat a fantasztikus Kistücsök szolgáltatta és ez még csak a bemelegítés volt tőlük. Másnap ugyanis odamentünk ebédelni. Nem lehet rájuk semmi rosszat vagy negatívat mondani (na nem mintha akarnék, a tényekről van szó), tökéletes volt úgy, ahogy volt, nem több nem kevesebb. Csapody Balázs szintén fantasztikus házigazda volt, persze én egy ismerős szál révén a belső körhöz sorolódtam. A Kistücsök egyszerű, vidéki, barátságos, de igényes belső térrel rendelkezik, a pincérek természetesek és profik. Az ételek a legnagyobb odafigyeléssel és igényességgel vannak elkészítve ár-érték arány felülmúlhatatlan. Ha teljesen őszinte akarok lenni, az Olimpiához hasonló rajongást nem érzek, de akkor is nagyon jó volt.Légli Géza Kislaki Bormanufaktúra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése