Tegnap óta tart a gourmet kirándulás, én úgyok ott, mint hal a vízben. Próbálom magammal elhitetni ez így szép és jó, és a frusztálódó embertársaimra ügyet sem vetve jól érezni magam, de közben érzem, hogy ez e bennfentesek társadalma, amelynek szerencsésen én is részese vagyok, de próbálnék odamerészkedni egyszer egy olyan helyre, ahol éppen nem "ismernek fel" egyből meg tudom mi a reális élet és az cseppet sem habostorta el kell, hogy mondjam.
Akkor is én jól érzem magam, csak úgy önmagamban és úgy általában, mert végre nem moslékot kell ennem, mint amúgy majdnem mindenhol máshol a városban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése