Majdnem macaron nap

Mivel szeretek a nagy szavakkal dobálózni megint elmondhatom, hogy életem egyik legnehezebb hetén vagyok túl. Az úgy kezdődött, hogy hétfő volt, aztán kedd, aztán kiderült, hogy a péntek mégsem lesz annyira durva, mint amennyire gondoltam, de legalábbis lesz lehetőségem előtte aludni. A péntek attól még durva volt, de ami rajtam múlott az sikerült.

Szombatra megjavult a tévém, továbbá a macbookom is használható állapotba került, némi (másfél éves) adatvesztéssel kombinálva. Mi sajnos nem szeretjük egymást, erre rá kellett, hogy jöjjünk. Cserben hagyott, de tény, hogy soha nem bíztam benne.

A heti idegfeszültséget nagyjából kipihentem, és márcsak másfél nap kínszenvedés, azután elengedhetjük magunkat egy percre, hogy aztán dárdákkal, lándzsákkal és pajzsokkal ismét hadba lendüljünk.