Miután fel és alá körbementem a Pozsonyi út számos boltjában, kezdve a Jókenyérben fogyasztott most már szokásossá váló szendvicsemmel (egyébként most már a Jókenyér a kedvenc helyem), folytatván a nemrég nyitott Édesmindegy kávéjával, majd jött a Paleo kamra, ahol mindig döbbenetes összegekre jön ki a legminimálisabb vásárlás is, dehát ezek ugye az alternatív, elvileg normális alapanyagok, ami manapság valóban luxus kategória. Végül beugrottam a Sarki Fűszeresbe egy kis cotto sonkáért, így lett teljes a délelőtt. Biztosan furcsának tűnik, hogy ilyen mélységig beszámolok, de fontos, hogy nemrég hozzájutottam 20 darab igazi tojáshoz, és hát olyan döbbenetesen más, tartalmas rántottát lehet készíteni belőle, hogy egyszerűen nem hiszek a szememnek. Elképesztően sárga a sárgája, ami tudom, hogy önmagában nem is kéne, hogy így legyen (hiszen a tojásgyárakban pedig festik ezeket), de mégis így van. Tehát várom gyakorlatilag, hogy reggel legyen és ismét egyek egy rántottát.
Délután viszont felkészültem lelkileg a lehetőségre, és a Margitszigeten végül meg is valósítottam, hogy ismét 10 K-t futottam. Közben nagyon erős dilemma volt bennem, mert hát azért az eleje mindig nehezen megy, konkrétan úgy érzem sokszor, hogy az első kilométeren egy falat kell áttörnöm, be vagyok lassulva, ennek sokszor talán egészségügyi okai is vannak, még nem volt időm kivizsgáltatni, pontosabban lehetetlenség elérni a helyet, ahol ez megoldódna. Mindenesetre ha van, ha nincs, néha nagyon erős ólomsúlyt kell magamról ledobni, hogy továbbléphessek. Ezúttal sikerült és nagyon jó volt, 7 km-nél jött a droghatás, ami gyakorlatilag végig kitartott. Csak az az egy baj van, hogy annyi hülye fut időnként körülöttem, akiket sokszor egyszerűen csak lesöpörnék a pályáról, de minimum oldalra mutatnék, hogy ott sétálgasson. Volt ma is egy idióta nő, gusztustalan, szürke testhezálló macskanadrágban - érdekes a gáz emberek, eleve gázul néznek ki - aki rendszeresen megállt sétálgatni, majd megelőzött és megint sétált. Ez engem nagyon tud idegesíteni. Találja már meg a tempóját, ne itt idétlenkedjen az én káromra. Mostanában elszaporodtak a görkorcsolyázók is, akik néha úgy érzik, hogy a futópályán kell gyakorolniuk. Még egy másik ember is felidegesített, aki dohányzott a pálya mellett és futás közben belélegezhettem a dohányfüstjét, de nem ritka, hogy füvet szívnak a pálya mellett, azért az is durva.
Most viszont kellemes, szombat este van és önfeledt, szabad órákat tartok, itthon gubbasztva, de mindez számomra teljesen építő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése