2013. július 12., péntek

Ha áram van

Átütő mélységekben tapasztaltam meg a néhány éve nagy szlogenné vált "ha áram van, minden van" kifejezés értelmét. Mondjuk, ha jobban belegondolok simán kibírható volt, de tény, hogy kellemetlen, furcsa, érdekes.
Mint kiderült az egyik havi ELMŰ számlát véletlenül nem fizettem be 3 hónappal ezelőtt, és ugyan azóta befizettem mindig, fellépett a 60 napos fizetési késedelem, ezért tegnapelőtt este úgy érkeztem haza, hogy az ajtóban találtam egy cetlit - utólag elgondolkodtató, hogy konkrétan rá se néztem, beléptem és csak onnan jöttem rá, hogy ki lett kapcsolva az áram.

A rendkívüli kellemetlenséget (lévén este 11 óra) a felháborodás majd értetlenség követte, tudniillik én akkor még úgy sejtettem, és majdnem így is volt,  hogy mindent befizettem, sehol semmi elmaradásom. De nem, ezek kijöttek és mindenféle külön telefonhívás nélkül kikapcsolták. Mindegy a saját hülyeségem és figyelmetlenségem áldozata vagyok, kár is lenne másokat okolni, persze nézhetjük úgy is, hogy miért vesz semmibe az ELMŰ, miért csak úgy kikapcsolja, minek küld ajánlott leveleket a mai világban, amikor az embernek nincs ideje a postára rohangálni, sőt a magam részéről ha csak tehetem, be nem teszem a lábam ilyen jellegű hivatalokba, sőt semmilyen hivatalba.
 Olyannyira, hogy nekem már hivatalnak számít egy orvosi rendelő is, tehát  oda se megyek be, hacsak nem vagyok éppen a halálomon vagy legalábbis fenyegető közelségben.

Megjegyzem az egy dolog, hogy figyelmetlen voltam és bár a következő számlákon nem jelzik egyértelműen, hogy éppen tartozásom van (legalábbis én nem vettem észre, mert kevésbé hangsúlyosan, úgy is mondhatnám semmennyire nem hangsúlyosan van feltüntetve, nem úgy mint a kormányrendelet értelmében vett rezsicsökkentéssel mennyit nyertem ebben hónapban és az elmúlt időszakban), de utána az értesítési papíron az ELMŰ központi száma van megadva "amennyiben észrevétele van" címnek, amely mögött nyilvánvalóan káosz és az ügyeket kezelni képtelen ügyfélszolgálat áll, a telefont fel sem veszik, hálistennek a call center automata szimpatikus, kellemes férfiszinkornhangjára legalább költöttek, egyébként ez nem egy elhanyagolható körülmény, hogy értelmes George Clooney hangon hallom azt, hogy az aktuális várakozási idő több, mint 5 perc (milyen diplomatikus megfogalmazás) a 20. percnél már feladtam. Ennek is megvan a pszichológiája, csak a hazugság amúgy inkább rövid távon kifizetődő. Persze ki tervez manapság hosszútávra...?

Szóval nem veszi fel senki, a személyes ügyfélszolgálat pedig csak déli 12 órától van, amikor az ember nyilván viszonylag nehezen tudja megoldani, hogy elmenjen, sebaj, hibázott viselje a következményeket, hogy rohadna meg az ingyenfogyasztó, csekkbefizetést kihagyó, áramlopó féreg!

Megérkezem délután fél5-re, egy hatalmas sor kígyózik, de nem az ügyek megoldására várakozva, hanem az "Előkészítő ügyintézésre", ahol még csak a sorszámot osztják. Tekintve, hogy ezt 5-ből 5 ember nem is érti, mindenki először odamegy a sor elejére, akar húzni egy sorszámot, majd felvilágosítják - amúgy kedvesen, hogy nem, ez a sor vár a sorszámhúzásra. Viszont hiányolom a sorszámhúzásért kiadott sorszámokat, valamint a sorszámhúzás sorszámhúzásának a sorszám kiadásaira külön nyitnék egy másik elő-előkészítő ügyintéző pultot is.

Amúgy értem a logikát, nyilván azért van erre szükség, mert a sok barom (ügyfél) odamegy mindenféle papír nélkül és egyenként kell nekik pedagógusként elmagyarázni, hogy meg-ha-tal-ma-zás, meg, hogy bér-le-ti szer-ző-dés stb., amit mondjuk, ha értelmesen előtte leírnának nekik lehet, hogy felfognának, de nem, ez így jobb, balkánibb, parasztabb, márpedig az ELMŰ úgy döntött, hogy ehhez az országhoz ez illik.

Végül bejutottam és elintéztem az ügyeket kb. másfél óra után és hát igen, hibáztam, kihagytam egy hónapot, megérdemlem. Azt viszont nem, hogy utána továbbszivassanak.

Nincsenek megjegyzések: