2013. július 27., szombat

Mindenki strandon

Érdekes hetet zártunk, gyakorlatilag minden nap az agyzsibbasztó fáradtságból való kitornászás, mint kihívás jegyében telt olyan este 6 körültől, de aztán estére némiképpen regenerálódva - mindent kitörlök a fejemből, ha lehet és semmivel nem foglalkozom.

Most pedig gyilkos meleg vette kezdetét, egészen csendes a város, most aztán mindenki valamilyen vízparton heverészik engem kivéve, de nem sajnálom magam, mert nekem a szoba csendje jelenti a tökéletes regenerálódást, minden más csak elvesz.

Múlt héten vettem 3 új könyvet, végülis ezt az Erőss Zsolt féle kalandot érdemes feldolgozni a tények pontos ismeretében úgyhogy megvettem a Himalájánál magasabbra művet, aztán Murakamitól a Kafka a tengerpartont, valamint egy közgazdasági eszmefuttatást: Gyors és lassú gondolkodás (Daniel Kahneman). Ezen még nem tudom, hogy fogom átverekedni magam és mikor, de talán eljön az az idő is.

Egy hét múlva jön egy aktívabb szabadság szakasz még sok titkot rejt előttem, ugyanis nagy kalandba próbálok belevágni: elmegyek az Ozora fesztiválra. Hát meglátjuk mi jön ki ebből.

Az elmúlt 5 napban regenerálódtam a vasárnapi futásból, de ma ismét elmegyek este, csak nem túl későn - a nagy tanulságokból okulva. Veszélyes dolog az ilyen önkizsigerelés, még ha sport címén is, mert aztán az ember nem győzi magát visszaegészíteni, gondolok itt az egész héten át tartó féktelen étvágyra, amelyet feltehetőleg okosan kéne/kellett volna kezelni, egy vagy két bizonyos dolog pótálásával, mivel azonban ez nem tudom mi kéne, hogy legyen, ettem ezt-azt, érzem is az eredeményét. 



Nincsenek megjegyzések: