2013. augusztus 14., szerda

Erőtér


Erre "szoktam" itthon jógázni:

Lassan visszahajlítom a teret a hétköznapok felé, megőrizve magamban az utat és a kinyílt energiaforrásokat. Szkeptikus típus vagyok, mint tudjuk, azonban úgy látom, hogy erre időt és energiát fordítva, a fejemben és a szívemben meg tudom tartani és tudom fejleszteni, amit kaptam, vagy amit én adtam magamnak.
Ilyen elrugaszkodott és tartalmas szabadságom talán nem is volt soha, a mai napon mindez véget is ér. Kérdés mennyit tudok hasznosítani, hogyan tovább.

Tegnap egyébként voltam egy igazi és talán komoly jóga órán az Ashram Jóga és Meditációs Központban és valahogy minden pont úgy alakult, amire nyitott voltam és ami megerősített mindabban, amerre elmozdulni látszom. Úgy érzem meglepően jól ment, holott nem vagyok egy jóga alkat, de még lehetek.
Összességében továbbra is inspirálódom a fő forrásokból, minden, ami Ozora, tájékozódom, kikeresem, kidolgozom, beépítem a kellékeket, a hétköznapjaim részévé teszem fokozatosan.
Tegnap tehát jóga, ma pedig már nagyobb biciklizésbe is belefogtam, persze az más, de a hétköznapi mozgásformáknak is hódolni kell, például elmegyek hamarosan futni is.

Amúgy nem csúsztam ám ki ennyire a hétköznapokból, mint amennyire tűnik, egyszerűen csak feltöltődtem a szokásosnál jobban egy számomra viszonylag új dologgal. Az irányzatra amúgy mindig is nyitott voltam, csak kellett egy erőteljesebb találkozás.

Nincsenek megjegyzések: