2010. március 24., szerda

Wunderlich bortrezor kör találkozó

Nem állítom, hogy nem vagyok elkötelezett híve a Wunderlich Látványpincének, viszont most hétvégén ismét lehetőségem nyílt elmenni Villányba a Wunderlich bortrezor tulajdonosainak találkozójára, nem mintha rendelkeznék ilyennel, csak hát úgy potyautasként jól megszokott formám szerint én is ott figyelhettem, hogyan mulatnak a büszke hobby borrajongók.

20 fok volt stabilan, az időjárás tehát ideális, a napsütésből nem sokat láttam mégsem, mert főként a pincében kuksoltunk, ott viszont zajlottak az események. Déltől borkóstoló vette kezdetét és igazán én is a nagyok közé tartozva jegyzetelhettem a véleményem az adott borról, értékeléssel meg mindennel, színt ítélhettem, ízvilágot, savasságot, ilyen-olyan tulajdonságot és aktívan figyeltem azt is milyen jellegű lendülettel kell a pohárban pörgetni az italt úgy, hogy ne öntsem közben mégsem magamra a teljes mennyiséget. Ezügyben például tanácsot is kértem a mellettem ülőtől, aki mondta, hogy értelem szerint, meg még ilyeneket. Viszont volt ebéd is köztük az egyik felkapott és most már szinte állíthatom, hogy kedvencemmé vált csicsókaleves, amit még a szintén kedvencemmé lett Olimpia étteremben fogyaszthattam először másfél éve. Jó volt ez is, bár amikor kérdeztem a séfet, hogy mi mindent tett bele mondta, hogy szárazon, hogy "csicsókát" úgyhogy nem is folytattam tovább a tartalmas gasztro eszmecserét.

A délutánomat nem könnyítette meg a sokféle bor, amit magamba töltöttem, pedig igyekeztem nem mindet elfogyasztani és megtartani a minőségi és nem mennyiségi borfogyasztás arany középútját és egyébként sikerült is csak hát a vörösbor ugye elég nagy étvágyat csinál és nekem lett is.

Most már belémvéste magát Tompa Imre amúgy nem is vicceees megmondása: Wunderlich is wunderbar.

Hát néhány kép akkor, hogy is néz ki a hely bár már egyszer volt róla szó, sosem elég, na.

szolid homályban a bortrezorosok
a titkos műhelyek egyikében
az egyik cimkesor
ez itt a lobby, előtér vagy bárhogy hívjuk mindenesetre megadja az alaphangulatot
mondjuk valóban nem a pókhálós, dohos pincékre vágyóknak
szolid elegancia

Nincsenek megjegyzések: