Pénteken vettem egy utolsó nagy lélegzetet és a nemrég megnyílt Jókenyér Pozsonyi boltja felé sündörögtem. Már jártam ott, de nem voltak jó élményeim, ezért elkerültem egy ideig. Az a probléma van velük, hogy ugyan nagyon finom majdnem minden termékük, leszámítva a szendvicseiket és a kávéjukat, ami ihatatlan, viszont valami megfoghatatlan módon ellenszenvesek az eladók. Nem tudom azt mondani, hogy bunkók vagy undokok, mert látszólag nem azok, inkább ilyen futószalag pékségben szocializálódott robotok, akik nem tudnak különbséget tenni egy pörgős aluljáró és egy újlipótvárosi, nyugodtabb helyszín között.
Amikor kiadod a parancsot (az ő értelmezésükben), hogy kérsz egy rozskenyeret, akkor 0,13 másodperc alatt penderítik a pultra becsomagolva az árut, beütve a pénztárgépbe az összeget és mire a következő lélegzetvételhez érnél már néznek is rád kíváncsian (kicsit negatív hozzáállással: türelmetlenül): még mit kérsz.
Egy idő után kellemetlenül érzem magam mire ez a pattogás, körülnézek, senki nincs rajtam kívül a boltban mégis érzem a sürgetést, hogy most akkor vagy találjam ki, vagy menjek haza, de itt senkinek az idejét ne raboljam azzal, hogy gondolkodom-nézelődök. Ráadásul: mivel engem ez a helyzet frusztrál, én is egy ellenszenves vendéggé válok. Azt váltotta ki belőlem egyébként, hogy legközelebb már rájuk se nézve, megpróbálva felvenni a ritmust: villámgyorsan odavetettem, hogy egy rozskenyeret kérek, a gépezet beindul, 0,12 másodperc (szintidő javítás) ott van a pulton becsomagolva a kenyér, beütve a pénztárgépbe, kíváncsi szemek rámmeredve, de én felkészültem: a pénzt már oda is tettem és húzok kifelé. Ezt várják. Legalábbis úgy érzem most példás vendég lehettem, bár körülnézni már nem mertem, hogy még mit próbálnék ki.
Nem igazán értem mi bennem ez a negatív hozzáállás a Jókenyér Pozsonyi felé, de nem bírok felülemelkedni rajta, többször volt olyan, hogy vettem volna ott valamit, de nem bírtam rávenni magam. Hiába a jó termék, a "jó kenyér", ha nincsenek hozzá "jó emberek".
És marad az örök dilemma, most akkor mi a fontos: hogy jót egyél, finom legyen, amit eléd tesznek, vagy az, ahogy bánnak veled az emberek, akikkel kapcsolatba kerülsz. Nyilván mindkettő, de melyiknek mennyi legyen a súlya? Sokáig azt gondoltam nem érdekel, ha bunkó a pincér, ha fantasztikus kaját tesz elém, ez Olaszországban megdőlt, viszont mit érek egy kedves pincérrel, ha igénytelen ételt tálal fel? Vagy megszépül az étel tőle? Sajnos még gondolkodnom kell ezen a kérdésen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése