2010. december 6., hétfő

mindent a karácsonyi vásárért

Nem tudom mi vonz ennyire (a véremen kívül) a vásárokhoz, mindenesetre elképesztő szervezés, küzdelem, könnyek és végül boldog tevékenykedés közepette végigéltem a Rosinante Fogadó újabb nagyszerű rendezvényét, a kulináris karácsonyi vásárt.

Talán nem kéne megosztanom az eljutást megelőző küzdelmeket, ahogy autóvezetés parámat leküzdve, az éjszaka kellős közepén, mínusz öt fokban kitaxiztam az autó lelőhelyére, azzal a szándékkal, hogy most hazavezetek, annak érdekében, hogy legyen mivel másnap kimenni a fogadóba. Ezt azonban az őrangyalaim nem így gondolták, az autó szétfagyott állapotban árválkodott, az akkumulátor ellentmondást nem tűrően, passzív hallgatásba burkolózva tiltakozott az elindulás ellen. Ezért aztán, - még mindig az éjszaka kellős közepén - ahogy eltaxiztam, úgy vissza is taxiztam hazafelé, miközben az est tanulságaként megfogalmaztam magamban a kulcsmondatot, ahogyan legközelebb taxit rendelek: "kérnék egy nem büdös, nem elmebeteg, hallgatag, vezetni tudó taxist".

A másnap reggeli indulás lehetetlen küldetésnek tűnő drámai fordulatait már tényleg inkább nem ecsetelem, a lényeg, hogy reggel 10 órakor már vidáman és tettrekészen pakolásztam a Sarki Fűszeres csapatába illeszkedve a Rosinante Fogadóban. Kóstolókat készítettünk, eladtunk, informáltunk, alapanyagokról, fűszerekről, sajtokról, olasz kuglófokról csevegtünk az érdeklődőkkel.

Közben, rendes vendégként is időnként körülnéztem a többi standon: láttam fűszerkeverék árusokat, sajt és csokikészítőket, levendula, karácsonyi dísz,- és koszorú árusokat és kosárfonókat, méz és lekvárárusokat, a Makifood - mint itthon kiderült - fantasztikusan finom kekszeit, továbbá a Rosinante saját készítésű pástétomjait és baguettjeit. A libamájpástétom birsalmával párosítást be is szereztem, de még nem tudok nyilatkozni róla, tartogatom valami megfelelő alkalomra.

Délben kaptunk a kertben, bográcsban melegen tartott mangalica babgulyásból és végig körülvett bennünket a Rosinante, kedves, figyelmes vendéglátó szeretete.

A standon pedig, ahogy említettem bemutattuk és kóstoltattuk az olasz Panettone-kat, az újborkészletet (Vylyan és Beaujolais), Raclette-t és Mont D'or-t olvasztottunk baguettre vagy főtt krumplira, Buffala mozarellát kóstoltattunk salátával és a közös stand másik felét népszerűsítő szuper olívás Giuseppe egyik olívaolajával kínálva.

Nekem ez a nap 10/10-es volt, szóval megérte az éjszakai dráma is, onnan volt szép visszajönni a fényre.

bonbon készítés oktatás
sajtárusoka Raclette művészi hangulata
babgulyás a kertbenfőtt krumpli Raclette-tel
további képek itt.

Nincsenek megjegyzések: