
A tegnap még szikrázóan napfényes Stockholm mára stabilan szakadó esőt hozott. Este még negyed 12-kor is szemtelenül aranylott az égbolt, úgyhogy némi lelkiismeretfurdalással feküdtem le aludni, hiszen még le se ment a nap. Hát még ha látnám, ahogy egészen pontosan 03:20-kor fel is kel. Persze nem ma reggel, mert most vastag esőfelhők borítják az eget (tudom, hogy a nap azért még ott van).

A nem megvalósult shoppingolás után átmentem a 11-kor nyitó Kulturhuset-ba, mint bázishelyre, ahol megnéztem két újabb kiállítást, ezek még csak a kultúrház shop és kilátás fotói:






Az éhség többféle lehet: mi a kényelmes, nyugati kultúránkban több/jobb ruhára, nagyobb autóra, igényes szolgáltatásokra vagyunk éhesek, a világ többi részén egészen más típusú éhségek léteznek. A téma persze a környezet és gazdaság kapcsolata, a bolygó túlélése és hasonló felkapott kérdések.




Közben megnézhettem azt is, ahogy a svéd fiatalok magukból kikelve örülnek az iskola végének, ezt olyan formában teszik, mint nálunk a Budapest parádé, hatalmas teherautókra felszállnak, zenét bömböltetnek, ordítanak, vísítanak és táncolnak, majd beállnak a szökőkútba és sörrel locsolják egymást.
Most pedig ismét zeligként ülök egy Wayne's Coffee-ban, ahol ugyanolyan rossz a kávé, mint mindenhol máshol errefelé Stockholmban és várom a többiekkel együtt, hogy elálljon az eső.
2 megjegyzés:
mi az a zelig?
Woody Allen film. http://www.imdb.com/title/tt0086637/
Megjegyzés küldése