Hatással van ránk, elgondolkodtat, figyelemre méltó, ahogy áttereli a gondolatainkat, finoman érzékelteti, már amennyire egy tv műsor erre képes, hogy a saját problémáinkat is akár megnézhetjük időnként más szemszögből. Az első epizód átfogó volt, a második és a harmadik epizódban már nagyon New York-iak a karakterek, de ez nekem, hogy is lenne baj, hiszen imádom New Yorkot. A főszereplő Gabriel Byrne titokzatos, profi alakítása leköt, lenyűgöz. Izraeli egyébként a formátum, nálunk is elkészítették az első epizódot, vagy lehet, hogy többet is, de egyelőre csak az első ment le. A magyar változat is nagyon jó.
Átformálja a gondolkodást, valódi hozzáadott érték, mély gondolatok és párbeszédek, felfoghatatlan, hogy mekkora zseniális elme faragta ezeket a sztorikat, karaktereket. És, hogy mennyire jó a szereplők bemutatása az első osztályú színészi alakításoknak köszönhetően. Egyszerűen mindenki nagyon jól játszik.
Most, hogy - magamhoz méltatlan módon - kiömlengtem magam, rátérhetünk az egyéb témákra, például, hogy most már elmúlhatna ez a zabálós időszak. Azon kell zsonglőrködnöm, hogy melyik étel meddig bírja még, melyiket muszáj megenni.
Ma voltam szépen dolgozni, útközben megihletett a napsütés, és Széll Kálmán tér - talán már nem sokáig tartó szürrealitása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése