A kényszer nagy úr, ha már erre járok rendszeresen az irodába, megpróbálom szeretni.
Őszintén szólva nekem tényleg bejönnek ezek a vad, több évtizedes, igazán nyomasztó formák, van benne erő és történelem, egyfajta nyers hangulat. Amúgy már csak egy hét és indulok Stockholmba.
A tegnap estét elégedett relaxációval töltöttem, VV infúzió segítséggel, így ma már csak félig vagyok elborult tudatállapotban. Kellemes reggeli után munka, majd azt követően ebéd a Culinárisban, ahol most már csak annyi a bajom, hogy "kedves, idióták" a pincérlányok, természetesen itt is elfelejtenek 2-ből 2 dolgot én pedig az irtózatos, hisztériás, frusztrált vendég szerepét kell, hogy betöltsem, pusztán azért, hogy civilizált állapotokat segíthessek elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése