Végre frissült az "5 legemlékezetesebb vacsora" toplistám. Összességében a második-harmadik helyre sorolnám a csütörtökön elköltött estebédet, amit a Partizan Diner mozgalom keretében tölthettem. Úgy kezdődött, hogy titkos fülest kaptam, majd ravasz és bátor módon bejelentkeztem, nemsokára pedig egy direkt telefonhívással, beavatottként üdvözöltek, elmagyarázták a szemlélet lényegét és az est várható menetét. Elmondták az alapanyag beszerzés filozófiáját (bio és jó minőség) is.
A várva várt estén pedig odamentünk és beolvadtunk a házibuli jellegű vacsoraestbe, egy ideig csak beszélgetés és szolid welcome drink fogyasztás, majd belépés a titkos barlangba: konkrétan a sötét vöröses-homályosra világított nappaliba, ahol azután megkezdtük a kulináris utazást. Ennek részletes kifejtése már megint a tematikus blog feladata, mindenesetre rendkívül felemelő élmény volt: az egyik fogásnál katarzis... ugye milyen ritkán írok ilyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése