
Ma kissé megfáradva ébredtem, olyan későn, hogy magam is meglepődtem, hiszen mostanában úgy több, mint egy éve a harmónia valahogy életidegen fogalommá vált az én életemben, amelynek egyenes következménye a gondtalan és sokáig tartó alvás hiánya.
Lehet, hogy a magaslati levegő teszi (mint megtudtam Madrid Európa legmagasabban elterülő fővárosa), de itt olyan gyűrött, nyúzott az ember feje (mármint az enyém) folyamatosan, nem is beszélve a repüléskaland óta tartó szemkifolyásos állapotról, nekem most már nem bírja a szemem vagy a nyomást, vagy a száraz levegőt, de 100-ból 99 rólam készült fotót törölni vagyok kénytelen vállalhatatlanság miatt, na nem mintha ez lenne a lényeg az ember életében (a harmónia után közvetlenül).




Végül a Telefonica (ottani Tmobil/Tcom) épületébe bepotyautaskodva álmélkodtunk a trendi - de csak követő, nem úttörő - designon, ahol az egy főre jutó biztonsági őrök száma öt, és folyamatosan álmosollyal kérdezik, hogy segíthetnek-e, de a foguk vicsorra áll és a szemükben sokkal inkább a "mit akarsz, menj már el" kifejezés látható. Fotózni meg tilos, mert biztos attól félnek, hogy lenyúlod a koncepciót és Te válsz Spanyolország legnagyobb internet és mobilszolgáltatójává, ha éppen nem néznek oda.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése