2011. december 20., kedd

utolsó nap Budapesten

Lezajlott sikeresen a macskaidőszak, túlélte, én is túléltem és hát igazából jó volt, kölcsönös szimpátiára leltünk, ez egy fantasztikus, nagyon édes és intelligens macska volt, az a típus, akinek szerintem semmi komolyabb stressz nem volt az életében, tehát nem is hajlandó magát izgatni különösebben semmin.

Ettől függetlenül a jövőre nézve szerintem nem lesz macskám, mert szembesülnöm kellett azzal a szörnyű hisztériámmal ismét, hogy zavar, hogy követnek a lakásban, hogy folyton figyelnek, számítanak rám és, hogy egy lény ennyire ki legyen nekem szolgáltatva, továbbá zavar, ahogy otthonosan besétál az ágyamba és ébreszt, amikor úgy látja jónak.
A szombati nap tehát macskabemutatóval telt, jöttek-mentek az emberek nálam és a csodájára jártak, nagyon helyesen, ő pedig fogadta őket és lenyűgözött mindenkit.

Vasárnap "a faluban" (értsd a Pozsonyi úton) aranyvasárnapi halászléfőzést csaptak, úgyhogy arra voltam hivatalos,
majd knéztünk a WAMP vásárra, ahol irdatlan tömegek vonultak föl és alá és nézegették a 2000 forintos műanyag kitűzőket és baglyos fülbevaló, kulcstartó, póló és egyéb design tárgyakat, a minőségi olajakat és karácsonyi kuglófokat, csokoládékat és egyéb ajándékozható tárgyakat. Én az idén, csakúgy mint tavaly ugye elzárkózom ezektől a hóbortoktól.
Na ezután viszont egy rendkívül érdekes dolog történt, ugyanis elráncigáltam a többieket az á Table! boulangerie-ba, hogy végre megmutassam nekik, hogy van egy jó hely is Budapesten, erre valami rettenetes szervizben volt részünk, továbbá szörnyű croissant kaptunk, az élményeket nem is bírtam magamban tartani.
Tegnap este pedig egy búcsútalálkozón a fantasztikus Drop Shopban tettük tiszteltünket, nagyszerű volt, bár a végére kialakult egy éles vita a kedvenc borászom egyik boráról, viszont az agresszív érvelés (részemről), ahogy az lenni szokott félig-meddig győzedelmeskedett.

ezeket egyébként nem mindent ittam, csak úgy fotózgattam ihletetten:
ez csak ott volt előttem a jeges vízben és csodáltam

Domaines Paul Mas aki amúgy az Arrogant Frog borásza is alkotása, elképesztő feketeribizli arzenállal (nem vagyok biztos benne, hogy ez annyira jó dolog, de attól még öröm volt fogyasztani)

Nincsenek megjegyzések: