Tegnap volt ismét egy borkóstoló itt a Sarki Fűszeresben. Ugyan érzékelem annak a súlyát, hogy éppen kihevertem az elmúlt hetet és máris borkóstolón üldögélek, de lássuk be nálam ez szakmai kötelesség, egyszerűen csak áldozatosan végzem a munkámat, semmi több.
Arra a felfedezésre jutottam tehát, hogy nekem egy bor kétezer forint alatt nem bor és nem is célom, hogy fogyasszam. Lehet, hogy ezt majd később még megcáfolom és hosszú értekezés során fejtem majd ki pont az ellenkezőjét, de jelenleg így gondolom megingathatatlanul. Szerintem ez nem sznobéria, a tegnapi napon 8 tételt végigkóstolva egyértelműen bebizonyosodott, hogy az úgynevezett kétezer forint alatti fehérborokat én nem bíírom. Amikor elindultunk felfelé az árban, azokat már tudtam értékelni. Így például felfedeztem Szászi Endre 2010-es Olaszrizlingjét, ami nagyszerű volt (kifakadtam: "na ez bor!"), továbbá az Apátsági Pince Juhafarkját (2009) és Hárslevelűjét (2009), amelyek szintén maradandó élményt adtak.Hát így vagyok, ezek azért komoly dilemmák és ki tudja megdőlnek-e, amikor felülkerekedik a józan ész és belátás, ha egyáltalán eljön valaha az a pillanat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése