reggeli sokk

A mai nap úgy kezdődött, hogy reggel 8-kor, miközben békésen kávézgattam az egyik ügyfelemmel, a szemközti ház első emeletéről levetette magát egy idős néni.

Én magát a zuhanást nem láttam, csak az utcán egy emberi testet, kifordult végtagokkal. Rózsaszín köpenyben volt, zoknival a lábán. Először azt hittem, hogy csak elesett egy néni, de mondta az ügyfelem, hogy nem, ő látta, ahogy lezuhant "valami" az emeletről. Ekkor lassan tudatosult, hogy miről van szó.

Először egy középkorú házaspár sétált el mellette és ők látták közelről. A viselkedésük alapján azt gondoltam volna, hogy tényleg csak elesett valaki, de aztán kissé hátrébb léptek és látszott rajtuk is, hogy itt sokkal komolyabb dologról van szó.

Az ügyfelem odament, megnézte, majd azonnal intézkedett. Kihívta a mentőket és a rendőrséget, akik mondták, hogy maradjon mellette. Elég sokára (kb. 20 perc múlva) kijöttek. Közben letakarta egy takaróval, állítólag még élt egy kicsit, amikor először megnézte.

Ahogy telt az idő, egyre inkább nőtt a vértócsa körülötte, nem lehetett nem észrevenni már messziről is.

Rossz volt végignézni az embereket, ahogy megkezdik a napjukat, arra sétálnak és meglátják.
A felismerés, ahogy tudatosul bennük mit látnak: először nem hisznek a szemüknek, majd elfogadják és továbbmennek.

Jár egy brit hölgy rendszeresen a kávézóba a kutyájával, de most csak munkába igyekezett. Ő egészen elsápadva jött be. Láttam, hogy nagyon meg van rémülve úgyhogy mondtam neki néhány szót arról, hogy mi történt. Megsimogattam a karját, mire átfutott egy megkönnyebbült mosoly az arcán, úgy éreztem jót tett neki.

Ekkor eszembe jutott, hogy a design bútorbolt, amely előtt a néni holtteste feküdt fél óra múlva kinyit. Elképzeltem előre, hogy mit érez majd az a boltot nyitó eladó, aki meglátja mit sem sejtve.
Ezért próbáltam üzenni valahogy neki, hogy ne menjenek ma be, de legalábbis készüljön fel a történtekre. Feltehetőleg a halottszállítók csak jónéhány órával később vitték el, addig fekete zacskóba borítva hevert.

Egy idős néni volt. Állítólag a férje meghalt, nagyon szomorú volt, tegnap engedték ki a kórházból. Valószínűleg úgy gondolta mégsem akar élni.