2011. május 17., kedd

időzónaváltás-szindróma


Mindezt immár 32 óra nem alvás után írom. Ilyen rövid éjszakám még nem volt, valahogy mindkét utazás során a nappal lett túl hosszú, bár én most olyan szellemi állapotban vagyok, hogy nem tudok gondolkodni ilyen kérdéseken (és másmilyeneken sem).

Szóval most két héten belül meg lett kavarva a szervezetem belső órája és most aztán tényleg szívok. Itt fekszem és próbálok nem aludni, bár fogalmam sincs mi lenne a helyes. Valószínüleg a nem alvás, hacsak nem akarok hajnali 3-kor ébredni tökéletesen kialudva magam.

Ezek a dilemmák, ja mert közben meg visszaérkeztem Budapestre.

"16-an, a hazaindulás napján már semmit nem csináltunk csak a törzskávézóban kaptunk french toastot, ami egy bundáskenyérre hasonlit leginkább, de vaniliaszirup van benne es aztán meg fahéjat kaptunk rá valamint juharszirupot hozzá. És a pasi a kávézóban soha nem veszitette el a humorát! Megigertem, hogy irok neki kepeslapot Budapestről."

Nincsenek megjegyzések: