Most még örülhetünk mert ma nulla fok volt és megint napsütés, valahogy mostanában a hétvégék így alakulnak, elképesztő szerencse és számomra elképesztő motiváció, hogy kivessem magam a szabadba, a szigetre és így cseréljem ki a szervezetem lerobbant oxigén és fénytartalék állományát. Ma 10 km-et futottam ismét, a végére megint kicsit furcsán vettem az akadályokat, ez a hideg elmerevíti a térdemet sajnos, ezért iszonyatos kínszenvedés során győztem le az utolsó 1500 métert és arra jöttem rá, hogy nincs az az akaraterő, ami továbbfutásra kényszerít egy nagyobb fájdalom esetén. És ez lehet, hogy nem is baj. Így nem bonyolódik az ember eszetlen helyzetekbe pl. további túlterhelődés. Ha a szervezetnek pihenésre és leállásra van szüksége, akkor az jelzi szépen, és jelezte is.
Most ilyen
és jelenleg éppen "szibériai hideg" érkezésével fenyegetnek. Úgyhogy beizzítom a Wellensteynt, amelyet nem is tudtam rendesen kihasználni Stockholmban, tekintve ugye, hogy +9 fokok voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése